112815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrös-bőrök előállítására szőrmékhez

Megjelent 1935. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112815. SZÁM XT/a OSZTÁLY. Eljárás szőrös-bőrök előállítására szőrmékhez. Hamburg- Sándor kereskedő Nagykanizsa. A bejelentés napja 1934. évi február hó 3-ika. Ismeretes, hogy a bútor- és cipőbőröket csak hasítással lehet készíteni. Szőrmévé való feldolgozás csak a cserzett bőr hasítása útján lehetséges lúgozás 5 nélkül, mert a lúgozásnál a szőr tövestől elpusztul. A cserzett bőrnek az a hátránya, hogy csak bizonyos, többé-kevésibbé kemény cserzésnél lehetséges a hasítás, úgyhogy a kapott szőrös-bőr egy bizonyos 10 fokig merev, ezzel szemben a találmány szerinti eljárással kikészített szőrös-bőr lágy és kikészítése olyan, hogy szücsmunkára alkalmas és mégis hasítható- További hátrány az eddigi hasítási módszer-15 nél, hogy nem kerülhető el az egyenetlen és nagy vastagság. Ha csak a vizezett bort hasítjuk, úgy a bőrnek a hasításhoz szükséges merevsége (keménysége) nincs meg, a gépkések a bőrt eltolják és a kifo-20 gástalan vágás nem lehetséges, a legnagyobb elővigyázat és gyakorlott személyzet mellett is a bőr szakadt állapotban jön ki a gépből. Szőrös-bőrök kikészítésére az eddig alkalmazott eljárásnál a kész 25 bőr csak műszaki célokra, hasítatlanul volt felhasználható, a szőr nem volt eléggé megvédve és az már a cserzés alatt kihullott. A felsorolt hátrányokkal szemben a ta-80 lálmány oly gyártási módot ismertet, amellyel nagy bőröknek, mint marha, ökör stb. szőrmévé való feldolgozása is lehetségessé válik. Az eljárással igen vékony szőrrel borított, hasított bőrt (bar-35 kát) kapunk oly módon, hogy a bőrnek alkalmas duzzasztással nagy vastagságot adunk a megfelelő hasítás végett. A hasítás tehát, szükség szerint egyenletes vastagsággal és beállítható erősséggel"' törté-40 nik. E mellett, mint értékes mellékter-45 50 mék, visszamarad az alsó bőrréteg, mely nagyszerű talpbőrnek dolgozható fel. A duzzasztással és hasítással a bőr nincs kitéve mechanikai, vagy vegyi oszlásnak, értékes terméket és melléktermékeket kapunk, míg a régi módszer szerint, a bőr gyalulása alkalmával, az értékes alsó bőrréteg csak értéktelen hulladék volt. A találmány szerinti eljárással a mégoly vékony bőr szőrzete is megóvható, miután a szőr gyökere megmarad és annak kihullása, mint a régi eljárásnál előfordult, nem következik be. A legerősebb igénybevétel esetén vagy pedig éles tárgyakkal való kaparással sem lehetséges az 55 ezen eljárással kikészített szőrme szálait kitépni, vagy azon nyomot ejteni. Az eljárást azon bőrök feldolgozására használjuk, ahol a szőrnek, illetve gyapjúnak kihullását feltétlenül meg akarjuk 60 akadályozni. A nagy bőrök azok, amelyek természetüknél fog^a rendkívüli színszépséget és szép mintákat mutatnak, de természetes vastagságuk miatt nem lehetett azokat szőrmévé feldolgozni, mert a régi 65 eljárással a gyalulás nagyon drága és fáradságos volt. A szőrmeipar nem rendelkezik az e célra szükséges gépekkel, hogy a bőrt kifogástalanul hasíthassa és a talpbőr elforgácsolódása miatt a régi eljárás 70 nem volt gazdaságos. E találmány folytán módunkban áll főleg nagy állatok bőrét 5—6 négyzetméter terjedelemben egyenletes szőrzettel nagy készgyártmányok számára bármely 75 vastagságban, például 0.5 mm-től a bőr alkata szerint hasítani anélkül, hogy a szőrszálak vagy a bőr megsérülnének és így egy úgynevezett könnyű szőrmét kapunk, sőt a ma még 8—9 kilogramm sú- 80 »