112811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuktej dúsítására

M«»sr.|elent lt>35. évi szeptember hó 2-án. M A G YA R KIRÁLYI % SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LETRAS 112811. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsuktej dúsítására. Metallgesellschaft Aktleiig-esellscliaft cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi október hó 5-ike. Kaucsuktej fölének kiválasztására eddig a növényi és állati eredetű anyagok sorozatát használják, pl. növényi nyálkákat és növényi kivonatokat, mint pl. 5 diagumot, karrayát, izlandi mohát, pektint, vagy zselatint, enyvet és másefféléket. Az efféle anyagok hátránya, hogy, minthogy a természetben előforduló termékek vagy pedig ilyenekből egyszerű 0 extrakciós és ehhez hasonló eljárásokkal készültek, rendkívül komplikált és összetételükben és tulajdonságaikban igen messzemenő ingadozásoknak alávetett elegye a legkülönbözőbb fajtájú vegyi 3 anyagoknak. Ennek következtében az egyes készítmények hatása is nagyon különböző. Továbbá, oldhatatlan részletek, pl. sejtfalak és máseffélék jelenléte következtében csupán különleges elővigyázatos-3 sági szabályok alkalmazása mellett lehet belőlük víztiszta, egységes oldatokat előállítani, úgy, hogy azok a hártyák, amelyek az ezek segítségével kapott kaucsuktejkoncentrátumokból kaphatók, homo-5 genitásuk tekintetében legtöbbször nem kielégítőek. Ezenfelül kénytelenek vagyunk, minthogy a természetben előforduló anyagok a hatásosak mellett hatástalan anyagokat is tartalmaznak, nem J hasznos ballasztanyagokkal is dolgozni. A találmány szerinti eljárásban olyan anyagokat alkalmazunk a föl kiválasztására, amelyek vegyileg lényegesen jobban meghatározottak, mint az eddig használaj tosak, minek következtében a felsorolt hátrányoktól mentesek. Ugyanis vízben oldható, szintetikusan előállított polimerhomolog, hemikolloidos vagy eukolloido:', anyagokat vagy ezek elegyeit alkalmaz-D zuk. (A hemikolloid és eukolloid fogalmakról közelebbi adatokat találhatunk, pl. Staudinger Hermann művében: „Die hochmolekularen organischen Verbindungen" Berlin, 1932., 19. old., a polimerhomoloj* anyagokról pedig ugyané mű 4. oldalán.) i5 Az efféle anyagok nagymolekulájú ter mészetes anyagokból részlegesen szintétikus úton is nyerhetők vegyi cserebomlás útján, azonban ilyen esetben kevésbé alkalmasak. 50 Az ilyen természetű anyagok közül megemlítjük például a nagymolekulás alkoholokat, mint pl. a polivinilalkoholokat, a nagymolekulás savak, pl. a poliakrilsavak vízben oldható sóit, pl. alkáli- 55 sóit vagy ammoniunisóit, valamint a cellulozeféléknek klóreeetsavval vagy egyéb halogénzsírsavakkal való cserebomlásakor keletkező savak alkálisóit, vízben oldható nagymolekulás polimerhomolog étereket, 60 pl. a szintetikus úton előállított termékek, mint pl. a polivinalkoholok vagy a növényi termékek, pl. cellulóza, keményítő, dextrin vagy lichenin metil- vagy etoxiétereit, továbbá a polietilénoxidokat és 65 ezek származékait. Az oldható polimerhomolog, hemikolloid, vagy eukolloid anyagok erősen viszkózus vizes oldatokat adnak és fölképző hatásuk általában annál jobb, minél viszkózusabbak az oldatok, az- 70 az minél nagyobb az anyagok molekulája,. Ennek következtében az igen nagymolekulás anyagok azok, amelyek az eljáráshoz különösen alkalmasak. Adott esetben a különböző tekintetbe jövő anyagok keve- 75 rékeinek előállításával különösen hatásos fölképzőszereket állíthatunk elő. Kedvezően befolyásolhatjuk a fölképzőhatást a viszkozitás mesterséges fokozásával, pl. viszkozitásfokozó hozagokkal is. 80