112790. lajstromszámú szabadalom • Rudaskörző

Meg-jelent lí)35. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 112790. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Rudaskörzó'. Kiss László szigorló g-épészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 12-ike. A találmány oly rudaskörző, mely használaton kívül, rúdrészével együtt, nagyon csekély férőhelyet igényel s így szállításra különösen alkalmas. 5 Minthogy a rudaskörzőnek főleg a hosszú rúdrésze az, amely a kényelmes elcsomagolást és szállítást megnehezíti, a fenti célt a találmány úgy teszi elérhetővé, hogy rúdrész, gyanánt tokban spirá-10 lisan felgombolyítható, ismert fém-mérőszalagokhoz hasonló fémszalagot használ. A találmány egy példaképpeni foganatosítási alakja a mellékelt rajz 1—6. ábráin látható.. E foganatosítási alak találmány szerinti főrésze a körzőrudat helyettesítő (r) szalagrúd, mely a használatos rúdhosszakig tetszőleges hosszúságú lehet, s merevségének növelése céljából a 3. ábrán látható 20 módon célszerűen görbített keresztmetszetű. A szalag használaton kívül teljesen, a legnagyobb hossznál rövidebb rúdhoszszak mellett való használat esetében pedig részben egy (nem ábrázolt) tokban foglal 25 helyet. A körzőrúd hosszának beállítására a rúdszalagon a (b, b') és (b") beosztások, továbbá az (f, f') és (f") furatok valók, melyek egészen fél-osztásig, pl. fél mm-ig 80 terjedő beállítást tesznek lehetővé. Az (f) furatokba a rajzeszközt (ceruzát, kihúzóvagy redistollat) tartalmazó szerkezeti rész helyezendő bele, melynek két példaképpeni kiviteli alakja (c) és (t) az 5. és 35 6. ábrákon látható. Az 5. ábra szerinti (c) elem, pl. rendes ceruza felvételére alkalmas, melynek kúpos hegyezett vége az elem kúpos üregébe illesztendő, az elemnek (g) felfekvő gallérja s oly átmérőjű (n) nyakrésze van, mely pontosán az (f) 40 furatok valamelyikébe illeszthető. Ugyanezt a (g) gallért és (n) nyakrészt mutatja a rajzszert tartó elemnek 6. ábra szerinti megoldása is. A rajzolandó körök középpontjának rögzítésére a 4. ábrán látható íh (k) központi tárcsa való, melynek aránylag vékony (z) szára — szintén pontosan — az (f) vagy (f") furatok valamelyikébe illeszthető. A rajzolandó kör sugarának félosztásnyi 50 pontossággal való beállítása a következőkép történik: Oly távolságokat, melyek az osztás tízszeresének többszörösei (mm osztás esetén, pl. egész számú cm-rel mérhető kör- 55 sugarak), a megfelelő (f) furaton állítunk be, miközben a (k) központi tárcsa az 1. ábra 0-jelzésű (f') furatába helyezendő. Ha a beállítandó sugárhossz párosszámú osztással (pl. páros mm-rel) végződik, úgy 60 a (k) tárcsa a O-osztástól balra a megfelelő páros számú (f) furatba, a (c), ill. (t) rajzeszköz pedig a beosztás hosszának értékéhez legközelebb eső tizes osztású (f) furatba kerül. Páratlan számú osztás esetén 65 a (k) tárcsa a 21-től 29-ig terjedő furatokba, a (c), ill. (t) rajzeszköz pedig a teljes sugárhosszhoz legközelebb eső tizes osztás helyett két tizes osztással balra eső (f) furatba jön. Fél osztások beállítása az 70 (f") furatokon teljesen azonos módon vagy 10.5-től 18.5-ig, vagy pedig 31.5-től 39.5-ig végezhető, annak megfelelően, hogy a félosztás páros, vagy páratlan egész számú osztáshoz csatlakozik. 75 A találmányra nézve a (c) és (t) rajzszertartók ismertetett kiviteli alakjai nem, ill. legalább is nem elsősorban jel-