112789. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém, különösen bordásfödém, valamint eljárás e födém előállítására és hozzávaló betéttestek

Meg-jelent lí)35. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112789. SZÁ,I. — VlII/a. OSZTÁLY. Vasbetonfödém, különösen bordásfödém, valamint eljárás e födém előállítására és hozzávaló betéttestek. Hubbauer Fülöp mérnök és építési vállalkozó Budapest. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 29-ike. Vasbetónfödémek tartóinak vagy bor­dáinak méretszámítása vagyis a tartó­keresztmetszetek megszabása, tudvalevő­leg, a nyomatéki ábrán alapszik, melynek 5 egyik póldáj ti R csatolt rajz 1. ábráján látható és amelyben a támaszok vagy be­fogási helyek (főfalak) között (melyek közül csak az egyik (T) támaszt tüntet­tük fel), közbenső ponton, maximális (P) 10 pozitív nyomaték, a támaszok helyén pe­dig maximális (N) negatív nyomaték van. A kétféle maximális nyomaték kö­zött a (0) pont vagy inflexiós pont van, mely felé az egyik irányban a maximális 15 pozitív nyomaték, a másik irányban pe­dig a maximális negatív nyomaték foko­zatosan csökken. Más szóval a vasbetón­tartók, a támaszok (befogási helyek) és az inflexiós pontok között, alsó övükben 20 nyomóigénybevételt, felső övükben húzó­igénybevételt, az inflexiós pontok között pedig alsó övükben húzóigénybevételt és felső övükben nyomóigénybevételt kap­nak. A húzóigénybevételeket, tudvalevő-25 leg, a vasbetontartó vasbetétjei (gömb­vasai) veszik fel, melyeknek keresztmet­szetei méretezése tekintetében, kisebb­nagyobb megközelítéssel, mindig iparkod­tak a nyomatéki ábrának keresztmetszet-80 ről-keresztmetszetre változó értékeit figye­lembe venni, vagyis a szükséges vas­anyagot, lehetőleg, a tényleges igénybe­vételnek megfelelően, tehát gazdaságosan állapították meg. Nem lehet ugyanezt ál-35 lítani a tartóknak a nyomóigénybevétel felvételére szánt betónanyagára, mert e tekintetben, eddigelé, a tartónak legjobb esetben csak kétféle maximális betón­keresztmetszetét (a legnagyobb pozitív és a legnagyobb negatív nyomatéknak meg- 40 felelően) állapították meg és e kétféle, rendszerint, rendes T-alakú és illetve for­dított T-alakú keresztmetszetet az illető szakaszokon változatlanul végigvitték, ami meglehetősen nagy anyagpazarlást 45 vagyis kcíltségszaporítást, továbbá munka-és súlyszaporítást jelentett. A találmány célja, hogy a vasbeton­födém tartóinak vagy bordáinak betón­keresztmetszete tekintetében a leggazda- 50 ságosabb szerkezetet, a szilárdsági köve­telmények teljes megtartásával létesít­sünk. Evégből, a találmány szerint, az ú. n. egyenszilárdságú alakból vagyis oly szilárdságtani alakból indulunk ki, mely- 55 nél a keresztmetszet a tartó minden pont­ján, lehetőleg, a tényleges nyomatéknak felel meg. Erészben az elméleti viszonyo­kat a rajz 2. ábrája vonalas felülnézetben szemlélteti, ahol is (x—x) a legnagyobb 60 pozitív nyomatéknak megfelelő kereszt­metszetet, (y—y) pedig a legnagyobb ne­gatív nyomatéknak megfelelő keresztmet­szetet, az (o) pontok pedig az inflexiós vagy (O) pontoknak megfelelő helyeket 65 jelölik. Iía a betónkeresztmetszeteket pon­tosan a nyomatéki ábrának megfelelően szerkesztenők, akkor a tartó vagy borda felső övének egymásmelletti keresztmet­szeteit (felülnézetben) az (O—O) inflexiós 70 pontok között a (p) vonalak határolnák, míg a tartó alsó övének az inflexiós pont és a támasz közötti, egymásmelletti ke­resztmetszeteit határoló görbékül az (n) vonalak adódnának. A 2. ábra adná tehát 75 az elméletileg legnagyobb fokú kihaszná­lásnak megfelelő alakzatot vagyis a (p, n) vonalak jeleznék a felső, illetve alsó

Next

/
Thumbnails
Contents