112785. lajstromszámú szabadalom • Töltőrendszerű tüzelőberendezés

Meg-jelent lí)35. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112785. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Töltó'rendszerű tüzelőberendezés. Bálint Jenő műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 12-ike. A találmány töltőrendszerű tüzelőberendezés. Célja, hogy helytálló rostélyzattai is a berendezés mindegyik szakaszában és az elégés mindegyik folyamatára, tar-5 tósan egyenletessé szabályozható, minél tökéletesebb, füstmentes üzemet biztosíthassunk. A rajzok fűtőkazánokhoz alkalmazott berendezés két kiviteli példáját vázlato-10 san tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy fűtőkazán tüzelőberendezésének keresztmetszete, a 3. és 4. ábra pedig a hozzájuk tartozó hosszemtszetek. 15 A találmány az olyan, önmagában ismeretes töltőrendszerű tüzelőberendezésből indul ki, melynek talprostélya és ez utóbbinál meredekebb oldalrostélya van és új jellegzetessége olyan, a tüzelőtérbe 20 vivő huzatirányban az eltüzelendő anyag generátor rétegvastagságánál keskenyebb előtüzelő csatorna, amelynek csupán külső, azaz légoldali és oldalrostéllyá áttört fala csatlakozik az eltüzelés befejezé-25 sére való talprostéiyhoz, belső, azaz lángtér oldali és — legalább is alsó részén — szintén rostéllyá áttört, közbenső fala azonban eláll a talprostélytól és amely csatornán keresztül a tüzelőanyag, saját 30 esésével is, a talprostélyra vándorolhat, így a két rostély egybeműködése az eddiginél jóval hatásosabbá válik. „Generátor" rétegvastagságon ama rétegvastagság értendő, amelyre a primer égéstermékek-85 nek szükségük van. hogy azon, az illető tüzelőanyag izzó állapotában, keresztülhaladva, tüzelésre alkalmas gázokká (generátorgázzá) redukálódjanak. Gázszén esetében pl. ez a rétegvastagság rendszerint kb. 30—35 cm. 40 Az 1. és 2. ábra szerint (1) az oldalrostély, (5) a talprostély és (2) a belső rostéllyá áttört közbenső fal. Mindhárom rostély vízhűtéses. A rostélycsövek a (8) és (9) csövekbe, ezek pedig a berendezés 45 mellső részét lezáró (10) kazántagba, valamint az eredmény vonallal jelzett kazántestbe vannak bekötve. A (4) garatba töltött szén az (1) ós (2)| rostólyok közötti (3) csatornán keresztül, 50 az elégés mérvében, önműködőlég sülyed az (5) talprostélyra. A levegő egyrészt a hamutéren ós az (5) rostélyon, másrészt a berendezést oldalt elzáró köpeny (6) csapóajtóin és a (3) csatornán keresztül 55 lép be. Nyilak jelzik a levegő és az égéstermékek haladási irányát. A lángteret fedő (7) tűzálló boltozat a gőzteret határolja. A (3) csatorna csupán előtüzelő csa- 60 torna, ahol a szén csak szárad és elgázosodni, végül izzani kezd, ahonnan azonban kigázosítatlanul és kiégetlenül érkezik az (5) talprostélyra. Az itt meggyülemlő szén tűzfészket alkot, amely a friss 65 szén meggyújtását biztosítja. Az (5) talprostélyon teljesen elégő szén égéstermékei a (2) belső rostély mentén vonulnak el és elkeverednek a (3) csatornából érkező, aránylag sokkal kevesebb égéstér- 70 mékkel. Az előtüzelés mérvét az (1), főleg azonban a (2) rostély vízhűtése fékezi, a' (fi) csapóajtókon át érkező levegő pedig fokozza. Az oldalrostélyok magassága mentén, a rajzból kivehetőleg, külön fo- 75 kozatokba osztott légbevezetéssel szabá-