112783. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítási berendezés
— 2 — megfelelő villamosvilágítási berendezés létesítése. A kitűzött feladat megoldását a fényíves üzemű kisülés alkalmazásában ke-5 restiik. Eközben eddigelé teljesen új nehézségekbe ütköztünk, amelyek előzetesen legyőzhetetleneknek látszottak. Ismeretes, hogy a lumineszcenciás üzemről a fényíves üzemre való átmene-10 tet különösen a kisüléssel átvitt áram erősségének jelentékeny növekedése jellemzi. Az is ismeretes, hogy a lumineszcenciás csövek tartóssága az áram erősségétől függ és hogy az ipari szükségletek-15 nek megfelelő tartós működésű lumineszcenciás csöveket csak olyan elektródák alkalmazásával lehetett előállítani, amelyeknek felülete ampérenkint 1.5 dm2 -nél nagyobb. Már most attól lehet tartani, 20 hogy a fényíves üzem által okozott áramnövelés igen rövid tartósságokra vezet, annak ellenére, hogy igen nagyfelületű elektródákat alkalmazunk. Sőt, egyidejűleg azzal, hogy az áram 25 erőssége jelentékenyben növekszik, a kisülés emissziós zónája a katódán a katóda felületének igen kis darabjára redukálódik, amely darabot katódás foltnak nevezzük, ahol is e folt a katóda szerkezeti 30 anyagából származó részecskék igen jelentékeny kiszórásának és a gőzök felszabadulásának fészke. Ámbár a katódás folt a katódán általában véve helyét változtatja, méretei oly 35 kicsinyek, hogy nem lehet arra gondolni, hogy a katóda elporladását felületének a lumineszcenciás üzemben eddig alkalmazott eljárás szerinti növelésével elkerüljük. 40 Egyidejűleg az általunk megfigyelt, alább leírandó tény az anódát illetőleg ugyancsak növeli az ily körülmények között működő készülékek tartósságára vonatkozó aggodalmakat. 45 Megfigyeltük ugyanis, hogy ha pl. anódaként hengeralakra tekercselt fémfóliát alkalmazunk, ha csak e henger átmérőjéhez képest elég hosszú, azt lehet megállapítani, hogy a kisüléshez csak e 50 henger végén többé vagy kevésbé széles sáv használtatik, amely kisülés mindig o sávon megy végbe és különösen a szólek azok, ahol a fém dolgozik és elillan. Tehát nemcsak az áram erősebb a fény-55 íves üzemben, hanem a katódának csak egy kis darabja és hasonlóképpen az amódának egy csekély része, amelyet a következőkben anódás zónának fogunk nevezni, szolgáltatja az emissziót olymódon, hogy az áram sűrűsége az elektróda liasz- 60 nos dm-'-jekint, amely elektróda a ritka gázokkal működő lumineszcenciás csövek tartósságának főtényezője, a fényíves üzemben rendkívül nagy. Ha meggondoljuk, hogy a lumineszcenciás üzemben mű- 65 ködő ritka gázos villamos kisülési készülék tartóssága igen gyorsan csökken, ha az áram erőssége növekedik, azt kell gondolnunk, hogy a fényíves üzem e készülékekhez nem alkalmazható és hogy ezek 70 igen gyorsan tönkremennek. Itt nyomatékosan rá kell mutatnunk arra, hogy az alacsony feszültséggel működő készülékek nem lehetnek nagyon hosszúak és 'énnek folytán nagy térfoga.- 75 túak; az a gáztartalék pedig, amit tartalmaznak, a lumineszcenciás csövekéhez hasonlítva általában véve kicsiny, ami a nehézségeket növeli. Ügy látszik tehát, hogy csak egyetlen 80 módon lehtséges e nehézségeket legyőzni és ez a lumineszcenciás gáztöltés nyomásának növelése, minthogy ismeretes, hogy e nyomás emelése mennyire lassítja az elektródák elillanását, mimellett egyél)- 85 ként a többi körülmény azonos marad. Ellentétben mindazzal, amit feltételezni lehetett, és amit eddig javasoltak, azt találtuk, hogy kielégítő tartósságot lehetett elérni nemcsak a lumineszcenciás csövek 90 számára javasolt kis nyomásoknál, azaz rendszerint néhány higanymilliméfer nyomásnál, hanem még kisebb nyomásoknál, amelyek némely esetben csak néhány század higanymillimétert tesznek ki. 95 Világos, hogy a lumineszcenciás íizem és a fényíves üzem közötti nagy különbség eredetének egyik lényeges ténye abban van, hogy az elektródákon létrejövő elillanás és az elektródákat alkotó anyag 100 elillant részecskéinek ezt követő kondenzálódása, ami lényeges oka a gázok abszorpciójának, nemcsak az áram sűrűségéhez van kötve, hanem az elektródákon kifejtett teljesítménysűrűségéhez, vagyis 105 az elektródák dm2 -jekinti wattok számához is, ami az áram sűrűségéből az elektródákon végbemenő potencióiesés folytán keletkezik. Már most, ha a lumineszcenciás üzemről a fényíves üzemre térünk 110 át, a katódás potenciálesés hirtelen alig néhány voltra sülyed, amiből arra lehet következtetni, hogy a katódán az áram erősebb sűrűségeit lehet felvenni, mint a. lumineszcenciás üzemben, Ez az okosko- U5 dás azonban semmi esetre sem látszik elegendőnek arra, hogy számot adjon a
