112781. lajstromszámú szabadalom • Tükrözést gátló ablak

Megjelent 1935. évi szépteinber hó 2-án. AGYAR KTRALYI SZABADALMI BIRŐSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 112781. SZÁM. — VlII/G. OSZTÁLY. Tükrözést gátló ablak. Altina Immobilien-, Finanzierung's- & Verwaltungrs A. G. Glarus. A bejelentés napja 1934. évi október hó 30-ika. A találmány tükrözést gátló ablak, mellyel főleg a kirakatoknál fellépő zavaró tükrözéseket kiküszübölni, illetőleg a tük­rözést lehetőleg csökkenteni törekszenek. 5 Az e leírásban és az ahhoz csatlakozó igénypontokban előforduló „kirakat" ki­tételen, általánosságban, tárgyak közszem­lére kitételére alkalmas beredezéseket, pl. vitrineket is értünk és az „ablak" fogalmát 10 sem óhajtjuk kizárólag üvegablakra kor­látozni, hanem más átlátszó anyagból ké­szült ablakokat is értünk alatta. Kirakatoknál azt a rendkívül kellemet­len jelenséget észlelik, hogy az utca képe, 15 valamint a szemben lévő üzletek a kirakat­ban annyira visszatükröződnek, hogy a kiállított tárgyak láthatatlanná, vagy leg­alább is rosszul láthatókká válnak. E hátrány kiküszöbölésére törekszik a 20 találmány, melynek lényege a függélyes­től eltérő (ferde) helyzetű lap és alsó része előtt árnyékban fekvő fényelnyelő vagy csekély luminozitású felület, melyre a ferde lap a tükrözést okozó visszavert 25 fénysugarakat — elnyeletés végett — rá­vetíti. A ferde lapnak célszerűen oly haj­lásszöget adunk, amelynél a tükrözést okozó visszavert fénysugarak mind elve­títtetnek, tekintet nélkül arra, hogy a ki-30 rakatot mily távolságból szemléljük. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a kirakatablak két egymáshoz szög alatt hajló, ferde lapból áll, mely lapok met­szési éle a kirakatkeret felső részének sík-35 jában, kb. a szemlélő szemmagasságában, vagy közvetlenül fölötte fekszik. Egy további megoldásnál kettőnél több, egymást metsző kisebb felület, pl. csík van alkalmazva, mely felületek pl. a szemlélő felőli oldalról homorú görbébe 40 beírt sokszög oldalai. Ennek, valamint az alábbi megoldásoknak előnye, hogy a ki­rakat nem veszít sokat mélységéből. A találmány legcélszerűbb megoldásá­nál a sokszög oldalszáma végtelen, amikor 45 is az ablak folytonos, a néző felől homorú görbe. A zavaró tükrözőkép a görbe liaj­lása következtében a fényelnyelő felületre vetítődik és a látás tiszta. A fent kb. a szemlélő szemmagasságáig 50 terjedő görbe felül vállpárkányba fut, melynek felső végéhez függélyes, tetsző­leges anyagból való lap csatlakozik. Egy további megoldásnál a kirakat­ablak két, szemmagasságban vagy a fölött 55 egymást metsző homorú felületből áll, me­lyeknek mindegyikéhez egy-egy fényel­nyelő felület tartozik; ezeknek egyike az ablak alja, a másik az ablak felső része előtt fekszik. A két fényelnyelő felület 60 célszerűen közös függélyes síkban van, melybe a két homorú felület metszési éle is beleesik. A rajz a találmány két példaképen! megoldási alakját szemlélteti. Az 65 1. ábra görbe felületű kirakatablak és a hozzátartozó kirakat függélyes metszete. A 2. ábra, ugyancsak függélyes metszet­ben, két egymáshoz csatlakozó ívből ösz­szetett kirakatablak. A 70 3. ábra a 2. ábrához tartozó előlnézet. Az ívelt üvegfelület homorú oldalával a néző felé van fordítva. Az (1) görbe sze­rint haladó felülethez alul alsó része előtt fekvő (2) fényelnyelő felület csatla- 75 kőzik, amely célszerűen függélyes és 9 (9) kirakatszerkezet mögött, árnyékban fekszik és láthatatlan. (4) a kirakat előtti

Next

/
Thumbnails
Contents