112780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulóz és cellulóz-félpép ipari előállítására növényanyagokból alkálilúggal és klór-gázzal

Megjelent 1935. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112780. SZÁM. — IV/h/1. (XlII/a) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cellulóz és cellulóz-félpép ipari előállítására növényanyagokból alkálilúggal és klór-gázzal. Pomilio Umberto mérnök Napoli (jelenleg: Santiago). A bejelentés napja 1933. évi május hó 29-ike. Olaszországi elsőbbsége 1932. évi junius hó 10-ike. Cellulóznak növényekből klór-gázzal való kivonása—a növényeknek mérsékelt töménységű és hőfokú alkalifürdőben való kezelése után — laboratóriumi kisér-5 letek tanúsága szerint, gyakorlatilag alkalmasnak látszik tiszta cellulóz előállítására. Az eljárás ipari megvalósításánál, számos nehézség merül fel, amelyek néme-10 lyike olyan súlyos természetű, hogy kiküszöbölése mindeddig lehetetlen volt. Ilyen például a reagensek hatásának szabályozása, így elsősorban a klórnak, amely igen korroziv természetű és ennél-15 fogva ártalmas ama anyagok legtöbbjére, amelyekből az eljáráshoz szükséges készülékeket előállítjuk. Másik nehézség akkor merül fel, amikor a reagensek mennyiségét arra a mértékre akarjuk korlátozni, 20 amely a kívánt reakciók elvégzésére elméletileg szükséges. Végiil nehézséggel jár a reagensek gázalakú voltából származó veszteségek elhárítása. Fenti hátrányokat és nehézségeket a 25 találmány alkalmazásával elkerülhetjük. A találmány szerinti eljárásban a nehézségi erő által lefelé mozgatott szilárd anyagokat ellenáramban vezetett kémiai hatóanyagok behatásának tesszük ki 30 és így folytonos eljárást kapunk. A nehézségi erő a kezelt növényi anyagot a folytonosan működő készülékekben klórozás vagy impregnálás végett lefelé szállítja. Ennek a moz-35 gásnak sebességét kívánság szerint szabályozhatjuk a különböző készülékek kilépő vagy kiömlő nyílásainál alkalmazott a növényi anyagok kibocsátását szabályozó szerkezetekkel. Az általános elrendezést, amilyent a, 40 gyakorlatban mind lúggal való impregnáláshoz, mind pedig a klórozókészülékeknól alkalmazhatunk, az alábbiakban ílrjuk le: Forró, hígított alkáliák, vagy nedves 45 klór-gáz hatásának ellentálló anyagból akkora magasságú, függőleges tornyot készítünk, hogy a reagenseknek a tornyon való áthaladása alatt a reakció befejeződhessék. Ezt a tornyot oldalfalainak alkal- 50 mas helyein a reagensek vagy pedig a kezelt anyagokban változást előidéző, fizikailag ható anyagok, pl. gőz bevezetésére való szerveket alkalmazunk, még pedig alkáliának és gőznek az impregnáló 55 toronyba vagy klór-gáznak ós esetleg hűtő keveréknek a klórozó toronyba való vezetésére. A kezelendő növényi anyagot felül visszük a toronyba, amelyből alul lép ki. 60 Ez utóbbi nyílásokat olyan kivételező eszközökkel látjuk el, amelyek alkalmasak a növényi anyag süllyedési sebességének szabályozására. Ezt a süllyedést a súly (nehézség) idézi elő. 65 Hogy a tornyok a klór korrodáló hatásának ellentálljanak, azokat a klór behatásának ellenálló anyagokból, pl. homokkővel bélelt vasbetonból készítjük, amit annál könnyebben használhatunk, mert 70 sem nyílások, sem pedig egyéb megtámadható alkatrészek nincsenek. A reakciót olymódon vezetjük, hogy a klór töménységét, a mennyiségét és az áramló nyers anyag sebességét az erre való kiürítő- 75 szerkezettel szabályozzuk, valamint a víz mennyiségét a készülék alsó részében változtatjuk. Ezek mind könnyen ki-