112758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegyekből nitrogénoxidok abszorbeálására és ammoniumsók előállítására

!Vle.ar.ielent JiKi5. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYf íí A SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 112758. SZÁM. — IV/li/1. OSZTÁLY. Eljárás gázelegyekből nitrogénoxidok abszorbeálására s ammoniumsók előállítására. Naamlooze Veunootschap De Bataal'sche Petroleum Maatschappij Haag\ A bejelentés napja 1934. évi julius hó 19-ike. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 11-ike. A találmány gázelegyekből nitrogénoxidok abszorbeálására s az e közben keletkező ammoniumsók esetleges kitermelésére vonatkozik. 5 A találmány szerinti eljárás foganatosítására általánosságban nitt og én oxidokat tartalmazó gázok, különösen pedig az ammónia oxidálási termékeit hasznosító salétromsavgyártás savabszorbeáló teré-10 bői kilépő gázok jönnek nyersanyagként tekintetbe. Az utóbb említett gázok túlnyomórészt nitrogénből, néhány százalék oxigénből, rendszerint igen kis mennyiségű nitrogénoxidokból és kevés vízgőz-15 bői összetettek. Nehogy ezek a gázok a szabadba bocsátva, a környezetet megfertőzzék, de a bennük lévő nitrogénoxidok hasznosítására is, a savas abszorbeáló térből kilépő 20 ilyen gázokat még alkalikus mosásnak is vetik alá. Miközben a gázok a rendszerint kb. 10%-os szódaoldattal táplált egy vagy több toronyból való alkalikus abszorbeáló rendszeren áthaladnak, a nitrogénoxido-25 síat a szóda nátrium-nitráttá és nitritté köti le. A keringetett szódalúg gyakorlatilag teljes átalakulása és friss lúggal való helyettesítése után salétromsavval keverik a felszabaduló salétromsavat gőzzel 30 kifúvatják s a visszamaradó savas nátriumnitrát-oldatot szódával közömbösítve, szilárd nátriumnitrátra dolgozzák fel. A szódalúgos abszorbeálás költséges* úgy hogy az így termelt nátriumsalétrom 35 a természetesnél drágább; emellett a ho zadék sem kielégítő. Ugy találtuk, hogy a költséges szódás abszorbeálást elkerülhetjük s gyakorlatilag tökéletesen abszorbeáltathatjuk a 40 iiitrogénoxidokat, ha a gázelegyet víz vagy vízgőz és oxigén vagy oxigént szolgáltató gáz jelenlétében ammóniával hozzuk össze. A gázt ammoniagázzal keverhet j ük vagy ammoniás vízbe vezethetjük, 45 vagy mindkét módot kombinálhatjuk. Ha az abszorbeálásra ammoniás vizet használunk, ammoniaveszteségek lépnek fel, mert az ammoniásvízzel táplált tornyokban a gáz átáramlásakor a folyadék 50 gőzífeszültsége aránylag nagy. Erre való tekintettel célszerűbb az ammóniát gázalakban a nitrogénoxidokat tartalmazó gázhoz keverni, s ezután az immár ködalakú ammoniumnitritet és ta- 55 Ián kevés ammoniumnitrátot is tartalmazó gázt vízzel vagy vizes közeggel, pl. ammoniás vízzel vagy sóoldattal hozzuk érintkezésbe. Ilyen módon az ammóniaveszteséget majdnem teljesen elkerüljük. 60 Ajánlatos az ammóniát a gázban levő nitrogénoxidokhoz képest kis fölöslegben adagolni, hogy az abszorbeáló, ill. mosó vizes köze gyengén ammoniás legyen, ami egyrészt meggátolja a berendezés vas- 65 részeinek maródását, másrészt növeli a nitritoldat stabilitását. A találmányt pl. a következőképen foganatosítjuk. Az ammónia oxidálási termékeiből való 70 salétromsavgyártó üzem utolsó savabszorbeáló tornyából kilépő gáz összetétele pl. kb. 98% N2

, kb. 2% O,, kb. 0.2% nitrozus gázok és kevés vízgőz. Ehhez a gázhoz a nitrozus gázokhoz képest kis fölös- 75 legben ammóniagázt keverünk, mely a nitrogénoxidokkal, oxigénnel és vízgőzzel