112755. lajstromszámú szabadalom • Optikai eszköz pl. lencse, prizma és eljárás előállítására

Megjelent lí)2. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112755. SZÁM. — VJI/<I. OSZTÁLY. Optikai eszköz pl. lencse, prizma és eljárás eló'állítására. De Gooreynd Péter Koeli társulati igazgató és Kiugston Arthur William mérnök, mindketten London-ban. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 16-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1934. évi február hó 23-ika. A találmány optikai lencse és eljárás előállítására. Az eljárás lényege az, hogy fényesre csiszolt felületű sajtoló kölyük között, 5 ezeknek csiszolását károsan nem befolyásoló, 300°-ot meg nem haladó hőmérsékleten, a formázáshoz elegendő mértékben képlékeny átlátszó anyagot a kívánt alakká formázunk. 10 Az „Optikai lencse" kitétel lencséken kivül, prizmákat és más optikai eszközöket jelent, amelyek precíziós eszközökben, pl. kamrákban tábori- vagy színházi látcsövekben, teleszkópokban, mikroszkópok-15 ban, vetítőkészülékekben a fény törésére és visszaverésére valók. Nem esnek a találmány szerinti „lencse" fogalma alá sem a lámpaüvegek, sem az elektromos fáklyákkal, ill. kézi lámpákkal kapcsolatban 20 használt nyers lencsék, amelyeknél az optika tökéletességének alig van fontossága. „Formázás"-on mindazokat az eljárásokat értjük, amelyeknek segélyével a nyersanyag sajtoló kölyű segélyével há-25 rom dimenzióban kapja a kívánt alakot. A „fényesre csiszolt" kitételen a csiszolásnak azt a fokát értjük, amely nem kisebb a hasonló célra alkalmazott üveglencsék felületének csiszoltsági fokánál. Mi-30 nél jobb a csiszolás, annál jobb lencséket kapunk. De nem óhajtjuk magunkat korlátozni matematikailag sírna felületű kölyűk alkalmazására tekintettel arra, hogy ily simaságú felületeknek még a megkö-35 zelítése is rendkívül költséges. E költségek természetesen a lencse áraiban jutnak kifejezésre. Gyakorlati szempontok nem teszik szükségessé a matematikailag sima felületet. Hogy oly lencséket kapjunk, amelyek állják az összehasonlítást az ed- 40 digeló használt üveglencsékkel, elegendő ha a sajtoló kölyűk csiszoltsága megfelel az üveglencsék csiszoltságánák. „Átlátszó anyagok"-oin olyan anyagokat értünk, amelyeknek fényáteresztő ké- 45 pessége lényegében megfelel a közönségéé üveg fényáteresztő képességének. Oly átlátszó anyagok, amelyek a sajtoló kölyű fényesre csiszolt felületét nem befolyásoló, 300°-ot meg nem haladó hőmér- 50 sékleten sajtolhatok, a kereskedelmi forgalom tárgyát képezik. Ilyen anyagok pl. celluloza-származékok, vagy műgyanták, amilyeneket pl. illatszerüvegek vagy más átlátszó tartályok előállítására használ- 55 nak. Ezek az anyagok sajtolással könnyen formázhatok 110—130 C° közötti hőmérsékleten; ez a hőmérséklet egyrészt nem befolyásolja károsan az acélból való sajtoló-kölyűket, másrészt ennél a hőmér- 60 sékletnél a lencse az anyag hülése közben nem vetődik. Miután az üveg oly magas hőmérsékleten formázható, amely a kölyű csiszolt felületét károsan befolyásolja, annak alkalmazása nem esik találmá- 65 nyunk védelmi körébe. A lencse foglalata a lencsével egyidejűleg, vele egy darabban sajtolható, nem csiszolt sajtoló felületek között. E célból csupán a sajtoló kölyűket kell megfelelően 70 alakítanunk. A foglalat pl. a lencsét körülvevő henger lehet. Az 1. ábra a lencsével egy darabot alkotó foglalatnak kiviteli példája. (A) a lencse és (B) a foglalat. A sajtoló- 75