112749. lajstromszámú szabadalom • Járműlopás ellen biztosító készülék
Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112749. SZÁM. — XX/C, OSZTÁLY. Járműlopás ellen biztosító készülék. Weimper Mihály magántisztviselő Soroksár. A bejelentés napja 1934. évi április hó 19-ike. A találmány oly készülék, mely járművek ellopását úgy akadályozza meg, hogy a magára hagyott jármű valamelyik kerekének forgását annak egyik küllőjénél 5 fogva megakasztja, egyúttal azonban riasztó dörrenéssel jelt ad akkor, ha valaki a jármű ellopását megkísérli. A mellékelt rajz 1. ábrája a szerkezet előlnézetét, a 2. ábrája felülnézetét ábrá-10 zolja. A lopás ellen megvédendő járműre úgy kell e szerkezetet felerősíteni, hogy valamelyik kerekének küllője a jármű mozgatásakor, a készenlétben levő szerkezet (C) tuskójának, (2. ábra) az (F) nyíl 15 irányában nekiütközzék; tehát egy kerékpár biztosítására a szerkezetet az. (N) kengyellel kell pl. az első, vagy a hátsó kerék jobboldali villájára felerősíteni úgy, hogy az (F) nyil a menetirányba mutas-20 son. A szerkezt működése a következő: Egy külön (K) kulccsal lehet a szerkezetet kiiktatni akkor, amikor a járművet tulajdonosa kívánja használni és természete-25 sen ezen (K) kulccsal lehet a magára hagyandó járművön a szerkezetet működésre kész állapotba helyezni. Az 1. ábra a kiiktatott állapotban levő szerkezetet szemlélteti a (K) kulccsal együtt, a 2. 30 ábra a működésre kész szerkezetet mutatja. Az 1. ábrán, mely a szerkezetet külső házának (B) fedőlapjának eltávolítása után mutatja, jól látható, hogy a (K) kulcs toldata a (T) tengely körül el-35 forgatható (H) emeltyű (s) nyílásába nyúlik bele. Ha a szerkezetet működésbe, ill. működésre kész állapotba kívánjuk hozni, akkor a (K) kulcsot az óramutató járásával egyező értelemben addig kell 40 elforgatnunk, míg a (H) emeltyű hornya a (p) pecket, az elforgatás folytán, szabaddá teszi és a (C) tuskó az (r) rugó hatására az (M) emeltyű hengeres karján a végső helyzetébe juthat. E helyzetet, az (A) fedőlap eltávolítása után, a 2. ábra 45 felülnézetben szemlélteti. Ha ezután a (K) kulcsot elengedjük, akkor a (H) emeltyű az (E) rugó hatására, (a 2. ábrán csak nyil mutatja e rugóerő irányát), visiszaforog véghelyzetébe, amikor is egyik 50 vége a (C) tuskót támasztja meg és gátolja abban, íhogy azt bárki — (K) kulcs nélkül — visszatolja, a másik vége pedig nekifekszik a ház falának és így határolja az elmozgás véghelyzetét. A (K) 55 kulcsot tulajdonosa most már kihúzhatja, magával viheti, a készülék pedig működésre kész. Ha valaki a járművet el akarná vinni, akkor a megfelelő kerékküllő nekiütközik a (C) tuskónak, amely 60 ezen (F) nyil irányú erő hatására a (G) nyíl irányában csak annyira mozdul el, amennyire ez elmozdulást a ház falában levő kivágás megengedi. Ezen elmozdulás után azonban további mozgás 65 meg van akasztva, a kerék tovább nem foroghat, tehát a járművet nem is lehet tovább vinni, illetőleg ellopni. A fent leírt, (G) irányban történő elmozdulás közben azonban a (t) tolórúd is elveszti 70 felső ütközőjének megtámasztását, mert a (C) tuskó mozgása közben az (M) emeltyűt is elforgatja a (t) tengely körül, amidőn az ellentétes végén levő lapos rész kicsúszik a (t) tolórúd felső ütkö- 75 zője alól. Az így felszabadított (t) tolórúd az 1. ábrán feltüntetett rugó hatására a (D) nyil irányában hirtelen beleütődik a csőtoldalékban elhelyezett (P) riasztó tölténybe és azt elsüti. így hangos jel- 80