112737. lajstromszámú szabadalom • Rajzolási és festési segédeszköz

_ 2 — (I) pontot, amely (H)-tól oly távolságra van, mint (G) (H)-tól. Ugyanezt a műve­letet megismételjük úgy, hogy a (C) sík­lapot a vonalra merőlegesen élével az (I) 5 pontra helyezzük és a (H) pontnak tü­körképét felvisszük a vonalra. Így kap­juk a (K), majd az (L) pontot stb. Ugyanezen elv megfordításával felhasz­nálható a készülék valamely egyenes tet-10 szőleges, pl. (G, L) pontjai közti távolság felezésére (2. ábra). A (C) síklapot addig toljuk az egyenesen a (G) ponttól jobb­felé, amíg az (L) pontnak a (C) síklapon túl látott képe a (G) pont tükörképével 15 egybeesik. Ekkor a (C) síklap éle éppen felezi a két pont közti távolságot. Felhasználható a készülék valamely vonalra merőleges vonalak szerkeszté­sére, valamint ezáltal közvetve párhuza-20 mos vonalak húzására is. (Lásd a 2. áb­rát, ahol az a—b vonalra a (H) ponitíban emeltetett merőleges.) Ezt a (C) síklappal közvetlenül úgy eszközölheltjük, hogy al (C) síklapnak a rajzlappal érintkező és 25 mindkét oldallap felől élesre leköszörült élét vonalzó gyanánt használjuk és a ce­ruzát annak mentén vezetve húzzuk meg a merőleges és egymással párhuzamos vonalakat. A párhuzamosságot biztosítja 80 az, hogy a (C) síklapon tükröződő vonal a rajzlapon hiizott vonallal egybeesik. A párhuzamos vonalak szerkesztését tehát megkönnyíti ily előzetes segédvonal meg­húzása. De ha ily vonal nincs megadva, 35 vagy ha annak megrajzolását mellőzzük, akkor csak már megadott két párhuza­mos egyenes távolságával egyenlő távol­ságban húzhatók párhuzamos egyenesek. Ugyanis a (C) síklap élének az egyik (a 40 baloldali) rajzolt vonallal párhuzamos el­helyezését csak az biztosítja, hogy a (C) síklapot élével a másik (a jobboldali) megrajzolt egyenesre helyezzük. Ekkor a rajzolandó párhuzamos két pontját a (C) 45 síklapon át nézve, ceruzával megjelöljük, azután a (C) síklapot azokon átfektetve a lap éle mellett mint vonalzó meghúzzuk az új párhuzamost és kijelöljük a követ­kező párhuzamos két pontját stb. 50 'Felhasználható a készülék valamely köríven egyenlő távolságok felvételére, valamint oly egyenlő szögek megrajzolá­sára, amelyeknek csúcsai egybeesnek. Erre való a 3. kiviteli alak (lásd a 3. áb-55 rát). Az elv, amely szerint ezt a művele­tet végrehajtjuk, teljesen ugyanaz, mint amit az egyenlő hosszúságoknak az egye­nesre felrakására nézve előadtunk. Az 1. kiviteli alakhoz csupán oly szerkezeti hozzáadás szükséges, hogy á (C) síkláp 60 valamelyik függőleges élén lefutó és a rajzlapra |.(B) síkra] merőleges tengely (T) körül forgatható legyen. A tengely (T) tűhegyben (V) végződik, amely a rajzlapba, mélyed. így a (C) síklap e ten- 65 gely körül függőleges helyzete megtar­tása mellett a rajzlap felett elforgatható [a (C) síklapot függőleges helyzetben tartó talpazat itt sincs az ábrán feltün­tetve]. A tűt a rajzolandó szögek csú- 70 csába szúrjuk. Az (fVg) szöget iigy másol­juk le, illetve az (f—g) körív hosszát úgy rakjuk rá a körívre, hogy a (C) síklap élét a (Vg) vonalra helyezzük és az (fV) vonalnak a (C) síklapon át látható képét 75 megrajzoljuk, illetve a körívvel való met­szés pontját (h) megjelöljük. Ez a kiviteli alak szögek felezésére is felhasználható ugyanazon az egyszerű módon, amelyet fönt valamely vonal- 80 darab hosszának felezésére előadtunk. A készülék igen célszerűen felhasznál­ható oly ábrák gyors kidolgozására, ame­lyeknek két szimmetriatengelyük van, mint pl. a 4. ábrában rajzolt minta. Ily 85 mintáknak csupán egyik, pl. az egynegye­dét (mezőjét) kell szabadkézzel elkészí­teni. Azután a (C) síklapot élével az (MN) szimmetriatengelyre helyezve, az 1. mező tükörképét átrajzoljuk a 2. mezőbe, majd 90 a. (C) síklapot élével az (OP) szimmetria­tengelyre helyezve, az 1. mező tükörképét átrajzoljuk a 3. mezőbe. A 4. mező képét akár a 2-ik, akár a 3-ik mezőnek a most leírt módon megrajzolt képe után meg- 95 rajzolhatjuk a megfelelő szimmetriaten­gely felhasználásával. Ha a készülék, illetve a rajzlap min­den része egyenlő megvilágítás alatt áll, akkor finomabb rajznak átvitele a szemet lot megerőltetné. E bajon oly, célszerűen fe­kete papirosból vagy szövetből készült árnyékvető felületek alkalmazásával se­p'íthetünk, amelyek a káros fénybeáram­lást. megakadályozzák. Legelőnyösebb, ha iof a világítás csupán a másolandó ábrát és csupán felülről és a rajzolóval szemben levő oldalról éri. Célszerű tehát a (C) lap­tól jobbra eső térnek olyan zárt (kb. tégla alakú) doboz gyanánt kialakítása, n( amelynek egyik (bal-) oldalát a (C) lap al­kotja, úgyhogy a rajzlapot a (C) laptól jobbra csupán az a világosság éri, amely a (C) lapon át hatolt be és a doboznak csupán a rajzoló keze számára van még nj megfelelő nyílása a doboz mellső oldalán. Célszerű ezenkívül egy, a rajzolandó min­tától balra a (C) lappal párhuzamosan

Next

/
Thumbnails
Contents