112737. lajstromszámú szabadalom • Rajzolási és festési segédeszköz

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 112737. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Rajzolási és festési segédeszköz. Dr. Jánosi László törvényszéki bíró Budapest. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 17-ike. A találmány készülék síklapú ábrák, képeik tükör- (szimmetria-) képének vagy egybevágó képének megrajzolására, megfestésére, rajzolási műveletek (vonalfeie-5 zések, szögfelezések, párhuzamosak, merőlegesek szerkesztése, távolságok felrakása stb.) elvégzésére. Elve az üveglap ama tulajdonságán alapul, hogy a fénysugarakat mindkét ol-10 dalról részben visszaveri, részben átbocsátja. Lényeges része egy lehető vékonyfalu, üveg vagy más átlátszó, de egyben fény visszaverésére alkalmas anyagú síkvagy más, pl. domború vagy homorú fe-15 lületű, célszerűen négyszögletes lap, amelyet — előnyösen valamely súlyosabb anyagból, pl. vasból készült — talpazat a rajzoló asztal síkjára merőleges helyzetben tart. 20 E síklapot (C) egyik élével a másolandó ábrától jobbra azon vonalra helyezzük, amely a másolandó ábra és tükörképe elképzelt szimmetria tengelyének felel meg, amint ezt az 1. ábra távlati ábrázolásban 25 mutatja (első kiviteli alak). Az (A) egy a (B) rajzlapra rajzolt ábra, amelynek tükörképét vagy egybevágó másolatát akarjuk elkészíteni. A síklapot (C) az ábra fel nem tüntetett talpazata a rajzlap síkjára 30 merőleges helyzetben tartja. Ha baloldalról a (C) síklapon áttekintünk, a rajzlap síkján láthatjuk az (A) ábrának a síklaptál jobbra vetített tükör (szimmetria) képét. Ezt ceruzával vagy tollal megrajzol-35 juk oly módon, hogy a tükörkép vonalait utánahúzzuk. Ha az (A) ábra csupán színfoltokból áll, akkor tükörképét közvetlenül ecsettel a megfelelő színekben kifesthetjük anélkül, hogy a színfoltok 40 körvonalait előzetesen meg kellene rajzolni. Ha a megrajzolandó ábra részarányos, mint az 1. ábrában, akkor tükörképe az ábrával egybevágó lévén, közvetlenül egybevágó másolatot készíthetünk. De készíthetünk egybevágó másolatot 45 nem részarányos ábrákról is a találmány második kiviteli alakja segélyével. Ez a most tárgyalt kiviteli alaktól csak abban különbözik, hogy (lásd az 1. ábrát) a d—e vonalra a (B) síkon egy az ábrán fel nem 50 tüntetett tükör vagy tükröző felületével az (A) ábra felé fordított helyzetben a (C) síklappal párhuzamosan felállítva. Az (A) ábrának a tükörben megjelenő képe a (C) lapon szintén visszatükröződik s ez a 55 kép a, (C) lapon túl a (B) síkon is megjelenik. De ez a kép már nem szimmetrikus kép, hanem az (A) ábrával egybevágó. Ennek utánarajzolásával tehát az (A) ábrával egybevágó képet kapunk. 60 Ha a (C) lap nem sík, hanem más (pl. gyengén domború vagy homorú) felület, akkor az ábrázolandó kép vonalai torzítva lesznek. Ilyen módon hozzá nem értő is bármely fényképről karikatúrát készíthet. 65 Felhasználható a készülék 1. kiviteli alakja egyenlő hosszúságoknak valamely (a—b) egyenesre felrakására (2. ábra). E célból a (C) síklap élét az egyenesre merőlegesen állítjuk (a merőlegességről 70 könnyen meggyőződhetünk úgy, hogy a vonalnak, a (C) síklaptól balra eső részének a (C) síklapon túl megjelenő képe a vonallal egybeesik) és pedig élével arra a (H) pontra, amely a felrakandó darab 75 jobboldali végpontjával egybeesik. Ekkor a (G) pontnak tükörképe a (C) síklapon túl attól (Gr—H) távolságban megjelenik. Ezt a pontot a (C) síklapon • áttekintve, ceruzával megjelöljük. Így megkapjuk az 80