112724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élesztőnek a szellőző eljárás szerint való termelésére
— 3 — élesztő-mennyiségből kapott termelésre (a + x) vezetett le. Ez az egyenlet (Euler —Lindner, Ohemie der Hefe nnd der alköholischen Garung, Berlin, 1915, 253. ol-5 dal) 0.4343 k't = log (a + x) — log a annál a feltevésnél érvényes, hogy mindegyik sejt a többitől függetlenül szaporodhat (ami mindaddig lehetséges, amíg tO a sejtek túlságos felhalmozódása a közegben tápanyaghiányt létesít vagy gátlóanyagokat, mérgeket stb. halmoz fel). Az egyenlet szerint az élesztő-termelés az adott körülmények mellett az idővel 15 logaritmikusan növekszik. Euler és mások gyakorlati vizsgálatai kimutatták, 'hogy a megvizsgált területen a szaporodási állandók = 0.4343 k' pontos mértékét képezi az élesztőszaporulat sebességének (idézett mű 255. oldal) úgy, hogy a 2 szaporodási állandók az élesztők jellemzésére alkalmasnak látszanak. (Id. mű 257. oldal.) Az élesztőszaporodásra vonatkozó Eulerféle alapegyenlet az azonos feltételekből 2, kiinduló következő matematikai egyenletbe foglalható: q == a. eo t (I. egyenlet) Ezen egyenletben (q) a bizonyos (t) idő multán jelen levő élesztő mennyiségét, (a) 3< a szaporodás megkezdésekor jelen levő élesztő mennyiségét, (e) a természetes logaritmusbázist és tf az Euler-féle egyenlet (k') szaporodási állandóját jelenti. Ebből következik, hogy 3? Ő-(e„ vagy a Brigg-logaritmus tekintetbevételével e" 10 (log q — log a) = 2.3(1259 (log q — log a) Ebből következik tft 40 2.30259 Euler egyenletével egyezően = log q — log a vagy 0.4343 ó t = log q — log a A q = a' e5 t alapegyenletből bizonyos meghatározott (<$) és (a) értékek mellett a megszabott (t) időpontokban jelen levő 45 (q) élesztőmennyiségek kiszámíthatók. A csatolt rajzokon ezen értékek száraz élesztőanyag kilogramjaiban kifejezve, öt különböző szaporodási állandó (<5 = 0.055, 0.08, 0.10, 0.129 és 0.155) számára egytől 50 28 óráig terjedő (t) szaporodási időhöz viszonyítva vannak feltüntetve, mimellett az anyaélesztő mennyisége 10 kg-nak tételezhetett fel. A kiszámított (q) értékek alapján a megfelelő élesztősúly-idő-55 görbék (szaporodási görbék a, b, c, d, e) feltüntethetők s a megadott <5 értékeknek megfelelő különböző szaporodási folyamatot érzékelik. Ezen elméleti szaporodási görbék meg-60 vizsgálása céljából számos laboratóriumi méretben véghezvitt erjedést analitikailag követtünk, amennyiben a (q) értékeket méréssel óráról órára megállapítottuk s a kapott értékeknek megfelelő „gyakor€5 lati" szaporodási görbéket megrajzoltuk. Ezen kísérleti ellenőrzés folyamán, igen fontos új felismeréseket nyertünk, melyek a találmány alapját képezik. Kitűnt, hogy a tápanyagoknak teljesen egyenletes fokozatos hozzáfolyatása és megfelelő 70 nagy hígítások betartása esetén egyrészt a tápanyagok fogyása, másrészt az erjedés folyamán keletkező gátló-anyagok felszaporodása gyakorlatilag annyira meggátolható, hogy laboratóriumi méretű 75 munkánál az élesztőmennyiség egész 30 órányi időtartamon át az idővel szabályosan logaritmikusan növekszik, vagyis az élesztőszaporítás minden stádiumban a megadott alapegyenlet szerint vezet- 80 lhető. Megállapítottuk továbbá, hogy a munkafeltételek (a tápanyagmennyiség változtatása, a hígítás, hőmérsék és légmennyiség változtatása) módosítása révén, egy és ugyanazon anyaélesztőfaj al- 85 kalmazása mellett az 1. ábrabeli különböző „elméleti" szaporodási görbéknek megfelelő igen különböző szaporodási folyamatot érhetünk el, melyek mindegyikénél az illető ő szaporodási tényező ál- 90 landó marad. Kitűnt továbbá, hogy ha ö = 0.05—0.09 értékkel erjesztünk, jó termelési hányaddal olyan élesztők keletkeznek, melyek kelesztő'hatás tekintetében a régi bécsi eljárással termelt 95
