112723. lajstromszámú szabadalom • Tengelyelrendezés, különösen gépjárművekhez

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112723. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Tengelyelrendezés, különösen gépjárművekhez. Daimler-Benz Aktieng-esellschaft cég-Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 26-ika. A találmány tengelyelrendezés, különösen gépjárművek súrlódás nélküli tekercsrugókkal rugózott olyan tengelyeihez, melyek valamilyen kerékpár keréktartóit 5 mereven összekötik. Az elrendezésnél a keréktengelyt a közte és a keret közötti, a menetirányra merőleges tolóerők felvételére lényegileg függélyes vczetőpályával támasztjuk meg a kerethez képest, 10 ahol is a vezetőpályát illetve a rajta vezetett vezetőelemeket rugalmasnak képezzük ki, célszerűen akként, hogy a tengely, lényegileg a megtámasztási ponton áthaladó hossztengely körül, egyúttal 15 lengő mozgást végezhet. E rugalmas vezetőelemek következtében a keret és tengely közti oldalirányú erők, melyeket a tekercsrugók a lemezrugókkal ellentétben nem tudnak felvenni, igen 20 célszerű megtámasztást kapnak úgy, hogy a kerekeket érő harántlökéseket rugalmasan felfogjuk, mielőtt azok a keretre átszármaznának. Ezenkívül a jármű haladási tulajdonságait is megjavítjuk, mert 25 a vezetés alkalmas kiképzése esetén a ruj galmas elemek a kocsiszekrény billenését a tengelyhez képest ugyan megengedik, egyúttal azonban arra törekszenek, hogy a kocsiszekrényt visszavigyék a függélyes 80 helyzetbe. Egyúttal a forgáspontot lehetőleg magasra helyezhetjük, előnyösen a súlypontmagasság közelébe, miáltal a kocsiszekrény hajlamát harántrezgések iránt lényegesen csökkentjük. A talál-35 mány mellső és hátsó tengelyekhez, különösen azonban az utóbbiakhoz használható. A találmány szerinti elrendezés továbbá rendkívül egyszerű, különösen azért, mert a vezetés nem szorul kenésre. A mellékelt rajz a találmány szerinti 40 tengelyelrendezés három foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra az első megoldás felülnézete. A 2. ábra a második megoldás felülnézete. A 45 3. ábra a harmadik megoldás nézete. Az első foganatosítási alaknál (1. ábra) az (al) haránttartón ágyazott (n) tológömb az (a) keretet a (c") hátsótengelyhíddal köti össze. A i(k) tekercsrugók vég- 50 zik a rugózást. Az oldalerők felvételére a hátsó (a2) haránttartón az (o") vezetőpályát pl. U-alakú sín alakjában erősítjük meg, melyet függélyes irányban, illetve olyan kör mentén helyezünk el, 55 melynek az (n) tológömb a középpontja. A (c") hátsótengely ehhez a vezetőpályához a (pl, p2) gumigörgők közvetítésével támaszkodik, melyek — előnyösen előfeszültség alatt — az (o2") vezetősín ellen- 60 kező oldalain gördülnek. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (c) differenciálművet (részletesebben fel nem tüntetett módon), célszerűen három ponton rugalmasan erősíitjük a 65 kerethez. A (g) tengely az (il, i2) tolórudakkal pl. merev háromszögrudazatot alkot, mely a mellső (n) csukló körül lenghet. Az (ol", o2") vezetőpályák pl. közvetlenül a differenciálmű tokján, a 70 (pl, p'2) görgők pedig a (gl") karmantyúdarab révén (épp úgy mint a 3. ábrán) a (g) tengelyen vannak. A 3. ábra szerinti foganatosítási alak nagyjából megfelel a 2. ábra szerintinek, 75 csakhogy itt ,a (o") vezetősínt, az 1. ábrához hasonló módon, az (a2) haránttar-