112710. lajstromszámú szabadalom • Vetítő berendezés
Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 113710. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Vetítő berendezés. Szalay László üzemvezető Budapest. A bejelentés napja 1932. október hó 1-je. A találmány vetítésre való izzólámpa* világító izzószálénaik (sűrűbb és lapos szalagai akii kiképzésére, több izzólámpa fényéinek egy optikai rendszerbe való fel-5 használására, egy vagy több izzólámpa fényét egy fénysugárnyalábbá összegyűjtő gyűjtőlencse, gömb, sík és parabolikus tükörrendszerre vonatkozik. Ezeknek a részeknek a találmány szerinti kiképzésé-10 nek a célja az izzólámpa fényének fokozottabb kihasználásával az eddiginél jobb vetítési megvilágítást elérni. A villamos izzólámpával, az ívlámpához viszonyítva, csak aránylag kis képeket 15 leltet vetíteni igen nagy fénypazarlással, mert az izzólámpa világító felületének a fénysűrűsége V6 része az ívlámpáénak és a, felülete sem összefüggő, mert a szálak között hézagok vannak. 20 A találmány ezért a izzólámpa világító felületét sűríti, még pedig úgy, hogy az izzószál nem kör, hanem téglány keresztmetszetű lapos szalagból van. Ha ugyanis pl. a körkeresztmetszetű izzószál átmé-25 rője 1 mm, keresztmetszete kb. 0.8 mm2 , az ugyancsak 0.8 mm2 keresztmetszetű lapos izzószalag lehet pl. 2.0X0.4 mm2 , akkor ez a széles oldalával a gyűjtőlencse felé fordítva kétszer több fényt ad a ve-30 títés irányában mint a körszál. Tehát a lapos szalag a vetítési irányban egy 2 mm átmérőjű és 3.14 mm2 keresztmetszetű kb. kétszeres áramfogyasztású köralakú izzószálnak megfelelő fénymennyi-35 séget ad. A lapos izzószalag egyenesen kifeszítve teljesen tömör egyenletes fénysűrűséget ad, de lapjában menetesen (spirális) megcsavarva, akár hengeres, akár négyszögletes magon, vagy Archimedes-csiga alak- 40 ban élére csavarva is sűrűbb világító felületet ad, mint a köralakú szál, mert az egyes menetek közelebb lehetnek egymáshoz, mint az ugyanilyen tömegű körszál. A menetek közötti távolság nem függ a 45 szalag szélességétől, csak a vastagságától. A körkereszmetszetnél, pedig csak az átmérőtől. A világító felület sűrűbbé tétele még nem elegendő, mert a. teljesen tömör és 50 jó hatásfokú pontszerű izzólámpa fénymennyisége is kevés, az ívlámpáénak 1 /« része lenne, A találmány szerinti megoldásnál ezért a sűrített világító felületű izzólámpát több példányban alkalmazzuk, 55 úgy, hogy a vetítendő képre gyűjtőlencsékkel az egymáshoz közel elhelyezett lámpákból több féinykévét vetítünk. Az egymáshoz közel elhelyezett lámpák és az egymáshoz közel elhelyezett gyűjtőlencsék egy közös go optikai rendszert alkotnak. A fénykévék egymással határosak, sőt egymásba hatolnak, illetve a vetítendő kép helyén egymást metszik. Az egyes lámpák gyűjtőlencséinek tengelyei tehát a vetítendő kép helyén 35 találkoznak a főoptikai tengellyel, mely a tárgy lencse tengelye. Az egyes lámpák fényét külön-külön egyes, kettős vagy hármas gyűjtőlencse gyűjti össze, de lehet valamennyi lámpának a külön gyűjtőien- 79 cséken kívül egy vagy több közös gyűjtőlencséje. A pontszerű izzólámpák általában alacsony feszültségűek, melyeket nem lehet közvetlenül a hálózatba kapcsolni, ezért a 75. találmány szerint, sorba vannak kapcsolva, más esetben pedig, pl. accumulátorba, párhuzamosan.
