112703. lajstromszámú szabadalom • Frissentartó és tároló eljárás friss gyümölcs és fözelék, valamint feltört tojás eltartására

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112703. szÁ,vi. — IV/e. OSZTÁLY. Frissentartó és tároló eljárás friss gyümölcs és főzelék, valamint feltört tojás eltartására. Heckermanii Henrik sütőmester Bremen. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 30-ika. Ismeretes, hogy a húshoz hasonlóan, friss gyümölcsöt és főzeléket is lehet u. n. mélyhűtéssel konzerválni. Eddigelé azonban az eltartás tartama csak rövidebb 5 időre szorítkozott. A konzerválandó anyag, különösen friss gyümölcs és főzelék, már rövid idő multán elvesztette jó ízét, vagyis elromlott ós rothadásnak indult. Még —10 C°-ig menő mélyhűtésnél is a hűtendő 10 anyag utóérése következett be s így az áru zamatja és tetszetős külseje károsan megváltozott. Ismeretes továbbá, hogy bizonyos gyümölcs- és főzelékféléknek rendkívül nagy 15 a íagyérzékem y sége; ilyenek pl. a spárga, különböző káposztafélék, bab, borsó, uborka, burgonya, paradicsom, szilva, eper stb., melyek hűtés után túlságosan édes ízt vettek fel, vagy könnyen rotha-20 dásnak indultak. A hűtéssel kapcsolatban ara őszibaracknál ós az almánál is mindig friss levegő hozzávezetése, sőt ozonizálás vált szükségessé. Ezért már oly eljárást javasoltak, mely 25 szerint a gyümölcs és más termények fagyasztását csak konzerváló szereiknek megelőző, nagymennyisógben való hozzáadása után foganatosították. Ezzel kapcsolatban a llegtöbb esetben nagymértékű becukro-80 zást, vagy dextroze hozzáadását alkalmazták. Továbbá már glicerm-sóoldatok alkalmazását is javasolták. Míg az előbbi eljárás, mint jeleztük, nagymértékű eukrozással dolgozott és az áru piszkolódását is 35 okozta, addig az utóbbi eljárás az áru színváltozásával járt és nem nyújtott elegendő tartósságot. Mindenesetre megálllapítandó, hogy az eddigelé javasolt fagyasztó eljárások egyikével sem érték el azt, hogy az áru hosszabb tárolásnál eléggé tartós ma- íO radjon. Az eddigi eljárásokkal kapcsolatban a felengedés vagy felmelegítés után nem kaptak kifogástalan terméket, különösen pedig nem kapták vissza az áruk eredeti írissesógét. 45 Magában véve ismeretes továbbá feltört tojás fagyasztása, ahol is a tojássárgája ós a tojás fehérje össze lehetett keverve. A tojásmassza ugyan már kisebb hideghőfokon fagy meg, azonban kitűnt, hogy 50 ily hőfoknál a tojás íze elromlott és baktériumos bomlások következtek be. Nagyobb hidegfokon, pl. —18 C°-on az anyag ugyan szilárd masszává fagyott és a baktériumos bomlás sem következett be, de a 55 tojásmassza fizikailag megváltozott és megsűrűsödött. Midőn az ily tojásmasszákat felmelegítették, a to j ásmasszának egyébként meglévő fizikai sajátságai többé nem maradtak meg, hanem sűrű, zselatinr 60 szerű masszák és ezektől különváló vizes anyagok keletkeztek. E változásokat a tojásmassza összetételének kellett tulajdonítani, ahol is főleg a tojássárgájának protein-anyaga okozta a változást. 65 E hátrány kiküszöbölésére már javasoltak oly eljárást, mely szerint a tojásmaszszához 5—25%-os mennyiségű cukrot adtak és azután a keveréket legalább —18 C°-ra fagyasztották és a masszát egé- 70 szen a felhasználásáig e hőfokon tartották. Ez adag azonban a tojás nagymértékű cukrosítását jelentette. Ennek folytán a massza bizonyos sütési és főzési célokra már nem volt alkalmas. 75 Az áru azonban sokkal drágább is lett,