112694. lajstromszámú szabadalom • Papírlapokat, nevezetesen sorsjegyeket kiadó automata
Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAttYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112694. SZÁM. — VlI/b. OSZTÁLY. Papírlapokat, nevezetesen sorsjegyeket kiadó automata. nag-ysárosi Lenz Albin ny. altábornagy és Yas Béla oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi október hó 4-ike. A találmány automata, amely papírlapot, nevezetesen sorsjegyet, nyomtat ványt, belépőjegyet, fogadási jegyet, jegyzet oapírt, stb. egyenként adogat ki. 5 A találmány alapelgondolása az, hogy az egymásra rakiott papírlapoktól a legfelső vagy legalsó papírlapot, — illetve ha az egymásra rakott papírlapok alkotta papírlaposzlop le van fektetve, annak 10 egyik vagy másik végéről az első papírlapot — biztonságosan csak oly módon távolíthatjuk el, hogy a közvetlenül utána következő papírlapot lefogatjuk. A találmány szerint az eltávolításra 15 sorra kerülő papírlapnak nincsenek anyagrészei azokon a helyein, ahol az utána álló papírlapot a papírlaposzlopra rányomuló lefogó alkatrészek leszorítva tartják. így az 26 1. ábra szerint pl. az első papírlap (a) helyén, az utána következő papírlap (b) helyén van kivágva, az egymásután következő papírlapok felváltva (a) vagy (b) helyén vannak kivágva. Itt a papírosfc-25 lopra két darab leszorító alkatrész nyomul, az egyik (a), a másik (b) helyen. Az első papírlap kiadásakor csak az a leszorító nyomódik a papíroszlopra, amelyik a második papírlap kivágása helyén van; ek-80 kor az első papírlap könnyen eltávolítható. A második papírlap kiadásánál az a leszorító nyomódik csak a papírlaposzlopra, amelyik a második papírlap kivágása helyén van; ekkor a második papírlap 35 könnyen eltávolítható. S így tovább a sorra kerülő papírlap kiadásánál mindig csak az a szorító nyomul a papírlaposzlopra, amelyik a kiadásra sorra kerülő papírlap kivágása helyén van. A 2. ábra szerint pl. az egyik papírlap az 40 (a) helyeken van kivágva — két kivágása van, — a másik papírlap (b) helyen van kivágva. E példánál három darab szorító alkatrész van, melyek közül az (a) helyeken levők együtt működnek, míg at kö- 45 zépső (b) helyen levő egyedül működik. A 3. árba szerint pl. az egyik papírlapnak a sarkai vannak levágva, a másik papírlap pedig középen kivágva. A sarok levágásoknál levő szorítók együtt működök. A 50 4. ábra szerint pl. az egyik papírlap három helyen van kivágva, a másik pedig két helyen. Itt az (a) helyeken levő szorítók együtt működnek, úgyszintén a (b) helyeken levők is. Az 55 5. ábra szerint pl. az egymásután következő papírlapok közül az egyik hosszában, a másik keresztben van elhelyezve, kivágások vagy saroklevágások nincsenek. Itt a középső (a) helyen és a (két) szélső QQ (b) helyeken vannak a szorítók elhelyezve. A fenti példákban a papírlapok csak kétféleképen voltak kivágva, saroklevágással ellátva vagy egymásra elhelyezve. Ez azonban történhet három-, négy-, öt- 65 stb. féleképen is. A 6. ábra szerint pl. a papírlapoknak háromféle kivágásuk és öt darab leszorító alkatrészük van. Az első papírlap (a) helyen, a második (b) helyeken, a harma- 70 dik (c) helyeken van kivágva. Az öt darab szorító közül a (b) helyeken levők együtt működnek, úgyszintén együtt működnek a (c) helyeken levők is. A 7. ábra szerint ugyanúgy, mint a 6, ábra 75 esetében, a papírlapoknak háromféle kivágásuk van. A 7. ábra szerint azonban a két