112677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldcement előállítására zsugorítással

Megjelent 1935. évi augusztus lió 16-áti. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112677. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás timföldcement előállítására zsugorítással. Metallg-esellschaft Aktiengesellschaft cég' Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1932. évi november hó 5-ike. A találmány eljárás timföldcement vagy más néven bauxitcement (olvadék-cement) előállítására. Ilyen cementek előállításánál eddig úgy jártak el, hogy a nyersanyagokat, főleg bauxitot és meszet, összeolvasztották. Ezért nevezik ezeket a cementeket olvadékcementeknek is. Az előállítás többnyire elektromos kemencékben történt, amiért is a terméket még elektrocementnek vagy elektroolvadékcementneik i s nevezték. Az elektromos kemence alkalmazása a legnagyobb mórtékben gazdaságtalan. Megkísérelték ugyan az elektromos kemencét más kemencékkel, pl. forgó-csőkemencékkel helyettesíteni, de ekkor is csak negatív eredményt értek el; ha más kemencéket, mint elektromosát használunk ugyanis, akkor rendkívüli nehézségekkel kell számolni, melyek a szilárdból az ömlesztett állapotba történő gyors átmenettől erednek. A vázolt nehézségek arra vezettek, hogy timföldcementek előállításánál nagyjából visszatértek az elektromos kemencékhez. Emiatt azonban a timföldcementek, amelyeknek a többi cementet tudvalevően fölülmúló tulajdonságai vitathatatlanok, kiszorultak azokról az alkalmazási területekről, melyeknél fontos aa olcsóbb építkezési mód. A timföldcementek előállítása terén tehát jelenleg arra törekszenek, hogy a bauxitot, illetve timföldet, mely drága és ritka nyersanyag, más nyersanyagokkal pótolják. így pl. a timföldoement előállításánál nagyolvasztó-salak hozzáadását ajánlották, hogy ezzel az olcsó hozaggal szaporítást érjenek el. Ismeretesek már olyan kísérletek is, melyeknek az volt a célja, hogy a nagyon 40 drága ömlesztóst zsugorítással helyettesítsék. Ez eljárás szerint a finomra őrölt mészből és bauxitból álló oementkeveréket körkemencében 9—12 óra hosszat 900—1000°-on hevítik. Ének az eljárásnak 45 hátrányai és gazdaságtalan volta magától adódnak. Kicsiny a kemence tel j esi tmén y akkor is, ha egy másik ismert eljárás szerint a timföldcementkeverékeket a forgócsőkemencében nem zsugorítják vagy öm- 50 leszitik, hanem csak kalcinálják. Az alumiinátképződés ugyanis, mely a timföldoementelőállítás lényege, a kaleimálási hőmérsékleteken csak lassan megy végbe. Ezenkívül a mész és timföld legapróbb ré- 55 szöcskéinek érintkezése szilárd állapotban nem olyan bensőséges, mint folyékony vagy pépes állapotban. Ennél az eljárásnál tehát a reakcióidőt megfelelően meg kellett ihoszabbítani, hogy kiegyenlítsék a 60 kisebb reakciósebességből és a keverékalkatrészek egymásbahatolásának tökéletlenségéből eredő hiányt. Azt találtuk mármost, hogy timföldcementet előállíthatunk zsugorítással, ha 65 a timföld eemen t g yá rt ás nyersanyagait, vagyis mészkövet és bauxitot, tüzelőanyaggal és esetleg visszavezetett aprószemű zsugorítási ternüékkel (Rückgut) keverjük és rostélyon, pl. Dwight-Lloyd- 70 készüléken vagy zsugorító üstön, ismert módon akként hevítjük, hogy a meggyújtott tölteten levegőt szivatunk vagy fuvatunk át, fölülről lefelé, vagy ellenkező irányban. 75 A timföldcement-nyerskeverék fentiekben vázolt ismeretes tulajdonságai mellett nem volt előrelátható, hogy ilyen módon