112668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazolon-származékok előállítására

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án.. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIROSAG SZABADALMI LEIRAS " 112668. SZÁM. — IV/h/2, OSZTÁLY. Eljárás pirazolon-származékok előállítására. Erdős József vegyészmérnök, egyetemi klinikai szaksegéd Budapest. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 12-ike. Ismeretes, hogy a fájdalomcsillapító és lázcsökkentő hatás fokozásária aiz antipirin néven elterjedt fenil-dimetil-pirazolonmak számos származékát állították elő. Ezek 5 közül a dimetil-amino-antipirin (Pyramid on), aminoantipirin-f ormaldehidbiszulfit (Melubrin) és a metilamino-antipirin-formaldehidbisziulfit vegyülete (Novalgin) terjedtek el. 10 Azt találtam, hogy az aminoantipirin NH2

csoportja karbonil-csoportot tartalmazó vegyületekkel könnyen reakcióba lép. Cb

Hr N 0=C N—CHS I I H2

N-C = C—CHS .5 Az ilyen módon előállítható vegyületek — melyek közül csupán az aminoantipirin tisztítására való benzol-aminoantipirin ismeretes — igen előnyösen használhatók fel a gyógyászatban: 1. Bár vízben 0 oldhatatlanok, a gyomor- és béltraktusban alkotórészeikre hasadva egyenletesen, lassan szívódnak fel. 2. Az aminoantipirin komponens mellett fiziológiailag hatékony aldehideket, vagy ketonokat alkalmazva 5 (kiloráil, acetofenol) a fájdalomcsilllapító (nyugtató, altató) hatás fokozódik, ill, új hatások is elérhetők (szallicil-aldehiddel fertőtlenítő hatás, stb.). 3. Az új kondenzációs termékek igein kis mértékben mérgezőek, úgy, hogy terápiás és toxikus 30 adagjai között nagy különbség van. Az új vegyületeik általánosságban a következőképpen állíthatók elő: a) aminoantipirin-oldat és karbonilvegyület szerves oldószerben való oldatainak egyesítése út- 35 ján. b) Sósavas aminoantipirinből és aldehid-, vagy ketonoldatlból vizes közegben lugosítás után. c) Geminátis dihalogén vegyületekből és aminoainitipirinből a keletkező sósav megkötéae mellett, d) Az alábbi 40 példa tanúsága szerint igen célszerűen nitrozoantipirinből enmeík egyidejű redukálása közben is. Aldehidek közönséges vagy 70°-ot meg nem haladó hőmérsékleten is jól reagálnak, ketonok esetében cél- 45 szerű magasabb hőmérséklet, esetleg nyomás alkalmazása is. Példa. Nitrozoiantipirint ötszörös menynyiségű 20%-ois ecetsavval és egyenlő súlyú 96%-os alikohoiljlal elegyítve 35°-on 50 állandó keverés közben (szükség esetén hűtve) apró részletekben cink- vagy vasporral redukálunk mindaddig, míg az oldat, ill. oldhatatlan, részecskék már nem zöldek, hanem barna színűek, majd kétszeres 55 térfogatú alkohollal elegyített szalicilaldehid-oldatból a ni trozoantipirinnel egyenlő