112658. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
— 2 — vezérelhetők. Aszerint, hogy az egyes árampályák lehető független vezérlését vagy pedig bizonyos kölcsönös függőségét kívánjuk, az alakváltozást ugrásszerűen 5 és szélsőséges határok között végezhetjük, vagy pedig az alakváltozás átmenettel is végezhető. További kiviteli lehetőség az, hogy az alakváltoztatást a különböző elektródákon egymás fölött ugyanabban a 10 keresztmetszeti síkban, vagy pedig különböző keresztmetszeti síkban eszközöljük. Ezek célszerűen a katódára merőleges síkok. Az alakváltozás különböző elektródáknál ellentétes értelmű is lehet, amennyiben 15 p. o. az egyik elektróda áthatása balról jobbra, míg a másik elektróda áthatása jobbról balra csökkon. A találmány szerinti cső továbbá úgy is kiképezhető, hogy az áthatási viszonyok az elektróda rend-20 szernek az egyes elektródák különböző alakításából kiadódó szakaszain folytonosan változnak, pl. avégett, hogy a szóban forgó árampálya karakterisztikája az ES 'J formulától (Es t ^ vezérlő feszültség) el-25 térő lefolyású legyen. Az áthatási viszonyok az egyes elektródák különböző alakjával az elektródarendszerben meghatározott szakaszon belül lehetnek állandóak és változóak, de a rendszert úgy is kiké-30 pezhetjiik, hogy az áthatási viszonyok valamely meghatározott szakasz egy részén állandóak, másik részén változóak. Az elektródák különböző módokon kiképzett részeit célszerűen átmenő támaszokon 35 erősítjük meg és azokat egymással vezetőileg összekötjük. A találmány értelmében a rendszer célszerűen úgy is építhető, hogy a katód át a többi elektróda körülzárja. A rácselektródák csavarvonalas ki-40 képzése esetén a különböző alakot és árarnátbocsátó képességet létesítő, változó menetmagasságú csavarvonalakat alkalmazhatunk. Ugyancsak kiképezhetjük a rácsokat mint változó szembőségű 45 hálókat is. A találmány értelmében az elektródák lehetnek változó átmérőjű hengerek, de egy-egy elektróda különböző alakú felületekből is kiképezhető. Az alakok közötti különbség létesítése végett 50 alkalmazhatunk nemfolytonos felületű, vagy különböző hosszúságú elektródákat is. Az alak és az áramátbocsátó képesség változása a katóda irányában különböző módokon kiképezett valamennyi elektródánál 55 lehet azonos, de lehet ellentétes értelmű is. Az eddig ismert csöveknél, melyeknél a katóda irányában különbözőképpen alakított elektródákat alkalmaztak, ez más alakban és más célból is történt, p. o. logaritmikus lefolyású karakterisztika el- 60 érése végett, vagy p. o. a közvetlen fűtésű izzókatódáknál az izzószál mentén fellépő feszültségesés kompenzálására és homogén mezőelosztás létesítésére. Találmányunknál azonban éppen a vezérlőhatás 65 inhoinogenitására és egymás melletti, az egyes elektródákkal kiilöböző mértékben befolyásolt elektronárampályákra törekszünk. A 2. ábra a találmány szerinti cső példa- 70 képpení kiviteli alakja. Különösen kiemeltük a csavarvonal alakban tekercselt rácselektróda menetmagasságának szélsőséges változását. A kisiitőcső ábrájának baloldalán a katódát köriilveő (a) rács 75 sűrű menetekben, jobb oldalán egymástól távolabb eső menetekben tekercselt. Határesetben a rácstartók tekercseletlenek maradnak, úgy hogy az elektróda az ezen az oldalon átmenő elektronáramot 80 egyáltalán nem, vagy esak kevéssé befolyásolhatja. Az ezt követő (b) rács minkét félre nézve közös és annak ellenére, hogy a balodali részben árnyékoló rácsként, a jobboldali részben tértöltés- 85 rácsként hat, p. o. a rendszer egész hoszszán keresztül egyenletesen alakítottuk. Az anóda előtti (c) elektródának baloldali felében a tekercselt rácselektróda, menetmagassága igen nagy, jobboldali. 90 felében ezzel szemben kicsi. Ebben az esetben az elektróda baloldali részének nincs észrevehető vezérlő hatása. Villamos szempontból az 1. és 2. ábrán mutatott csövek semmiben sem térnek el egymás- 95 tói, azonban a 2. ábrából látható, hogy az elektródarendszer ebben a csőben éppen oly egyszerű módon rögzíthető, mint minden egyszeres csőben. A 3. ábra az elektródák egyoldali megtá- 101 ma.sztásának szerkezéti kivitelét mutatja. A 4. ábra a találmány szerinti többszörös cső további kiviteli alakja. E példában is megkülönböztethetünk két különböző mó- 10 don vezérelt árampályát. A cső baloldali része nagyfrekvencia erősítőként dolgozik. Ennél az első (d) rács a vezérlőelektróda, a második (e) ezen az oldalon p. o. azzal, hogy a rácsrudak nincsenek betekercselve, 11 hatástalan. A harmadik (f) rács erre az áramkörre nézve anódaként dolgozik és oly sűrű menetekben betekercselt, hogy a mögötte lévő elektródának észrevehető áthatása nincs. A cső jobboldali része 11 visszacsatolt audion. Ezen az oldalon az
