112658. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. JI AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112658. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektroncső. Telefunken Geselischaft fiir drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1933. évi október hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 31-ike. A többszörös csövek különböző kiviteli alakja ismeretes, melyeknek célja a vevőkészülékben a csövek számának csökkentése, amivel a vevőkészülék helyszük-5 séglete kisebb és csövekkel való ellátása olcsóbb. A többszörös csövek felépítése általában olyan, hogy egyetlen üvegburában több elektrodarendszer van. Gyakran alkalmaznak valamennyi elektroda-0 rendszer számára közös izzókatódát, melynek hossza ennek megfelelő nagyságú és a közös katóda mentén helyezik el egymás mellett a különböző elektróda rendszereket. Ilyen csövet mutat vázla-5 tosan az 1. ábra. A rajzolt kisűtőeső baloldali fele nagyfrekvencia-erősítő árnyékolt rácsú cső, míg jobboldali része tértöltésrácsos csőként dolgozik és visszacsatolásos kap-0 csolásban a csillapítást csökkenti. Míg koncentrikus felépítésű rendszerek átmenő elektródáinak rögzítése az egyik vég megtámasztásával és a másik végnek a szükséges helyzetben való rögzítésével á könnyen foganatosítható, ilyen többszörös rendszer felépítése az üvegbúra lapított lábán szerkezeti és mechanikai szempontokból nehézségeket okoz, minthogy a megszakított elektródáknak na) gyobb számú támaszpontra van szükségük. A találmány értelmében az egyes elektródarendszereket nem a katóda hossza mentén sorakoztatjuk egymás mellé, ha-1 nem egymás mögött alkalmazunk az egész rendszer hosszával célszerűen közelítően azonos hosszúságú elektródákat, melyeknek egyes részeit a katóda irányában térbeli kiterjedésük, alakjuk vagy áramátbocsátó képességük tekinte- 40 tében különbözőképen alakítjuk ki. E leírásban az elektróda „alakjá"-n az elektróda mértani kiképzését értjük és e szóval azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy rácselektródáknál az áthatási viszo- 45 nyokat nemcsak az elektróda áramátbocsátó képessége (tehát hálóalakú elektródáknál a szembőség, vagy csavarvonalalakban tekercselt elektródáknál a csavarmenet emelkedése) határozza meg, hanem 50 erre befolyással van az elektróda mértani alakja is, nevezetesen elsősorban az elektróda által meghatározott felület alakja, így p. o. a rácsok különböző alakú vagy más-más vezérvonalakkal előállított (p. o. 55 kör-, ellipszis-, keresztmetszetű) hengerek . lehetnek, vagy azok egyik részét kúposra, másik részét hengeresre készíthetjük. Mindezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy azokkal az elektródarendszer 60 különböző szakaszaiban különböző áthatási viszonyokat létesítsünk. Ez első sorban a rácselektródákra vonatkozik, melyeknek átmérőjét és meneteiknek sűrűségét esetleg egész szélsőséges módon 65 is változtathatjuk. Az elektróda felületekben lévő hibás helyek, vagy az a körülmény, hogy egyes elektródák a katóda hosszának csak egy részére terjednek ki, mint változás az elektróda alakjában a 70 kívánt hatást adják. Ilyen módon elérjük, hogy a katóda különböző részeivel szemben megkülönböztethető elektródakombinációk vannak és a katódából kilépő elektronáram egymástól elválasztott áram- 75 pályákra oszlik, melyek különböző módon