112649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamutfonalak fehérítésére

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 112649. S<ÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás pamutfonalak fehérítésére. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vorm. Roessler cég Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 21-ike. Megfestendő pamutfonalakat, különösen, ha világos és halványszínű festésekről van szó, előfehérítésnek szokás alávetni. Ez az ismert eljárások szerint úgy törté-5 nik, hogy a pamutfonalakat mindenekelőtt a még jelenlevő héjmaradványok eltávolítására előkezelésnek vetik alá, pl. nátronlúggal, szódával, vagy máseffélével való kifőzés útján, azután pedig átnedve-10 sített állapotban klórral fehérítik és ehhez csatlakozólag megfestik. Eközben a fonalakat rendszerint az ú. n. keresztesévék alakjában kezelik; ezek nikkeltestek, melyekre a gyapotszálak egy-15 mást keresztező rétegekben vannak,egymás fölé csévélve. A keresztesévék fehérítése a szokásos módon az ú. n. berakórendszer szerint úgy történik, hogy a fehérítőtartályokat a keresztcsévékkel azoknak szabá-20

lyos elrendezése mellett telerakják és a csévék közötti hézagokat laza rostanyaggal töltik ki. Ez a munkamód körülményes és tetemes költségekkel járó be- és kirakást igényel. 25 Az így fehérített fonalak festése céljából a fehérítőkádakból mindenkor aránylag kis számú csévét vesznek ki és azokat a festőkészülékekbe helyezik, miáltal a munkaszükséglet még szaporodik. Ehhez 30 járul még, hogy a berakórendszer szerinti fehérítésnél az összes, az edényekbe berakott fehérítendő árunak a fehérítőlúggai való egyenletes behatása sokszor nem lehetséges. Gyakran képződnek úgynevezett 35 holt terek, melyben az áru ki nem elégítő fehérítésnek van alávetve. A találmány szerint a pamut fonál-keresztcsévék fehérítése hidrogénszuperoxid segélyével olyan csóvatartós készülékekben történik, amiilyenek a keresztesévék festé- ^0 sónél már ismeretesek. Kitűnt, hogy ennél a munkamódnál mellőzhetjük a fonalaknak alkáliás folyadékokkal való eddig szokásos kifőzését és egyéb előkezeléseket is, mint pl. a fonalak- 45 nak nedvesítőszerekkel való átnedvesítését és egyetlen munkamenetben érjük el a jelenlevő héjmaradványok eltávolítását és kiváló, teljesen egyenletes fehérítőhatást. A hidrogénszuperoxidos feihérítőfürdők 50 (flották) összetétele önmagában véve már ismeretes lehet. Célszerűen olyan feli érítőfürdőket alkalmazunk, melyek stabilizátorokat, mint pl. vízüveget, továbbá csekély mennyiségű alkálíát, pl. marónát- 55 ront, tartalmaznak. Adagolhatunk még a fehérítófürdőhöz nedvesítőszert is, pl. a kereskedelemben „Nekal" néven ismeretes nedvesítőszert. Jól bevált fehérítőflottát kapunk pl. ha 60 1000 liter vízhez 2—3 liter hidrogénszuperoxidot (40 térf. %-osat) adagolunk ós a folyadékot némi marónátronnal gyengén alkáliássá tesszük. A flottához még a szokásos stabilizátorokat és adott esetben még 65 nedvesítőszert adagolhatunk. A fehérítés előnyösen kb. 85—95 C°-os hőmérsékleteken történik. A találmány a csatolt rajzzal kapcsolatban, mely az eljárás foganatosítására való 70 egyik berendezést vázlatosan szemlélteti, alantiakban példaképen ismertetjük: Az (a) keresztcsévéket, melyeken a pamutfonál a szokásos módon a lyukgatott (b) hengerekre keresztezve van felosévélve, 75 előkezelés nélkül felrakjuk az üreges hen-