112646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a koronaveszteségek csökkentésére egyenáramú energiaátvitelnél

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112646. SZÁM. — VIT/g. OSZTÁLY. Eljárás a koronaveszteségek csökkentésére egyenáramú energiaátvitelnél. Ganz és Társa villamossági-, gép-, waggon- és hajógyár részvénytársaság budapesti cég, mint az Allgemeiné Elektricitáts Gesellschaft berlini cég jogutódja. ' A bejelentés napja 1934. évi julius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi julins 18-ika. A fényívegyenirányítók terén az újabb időben elért nagyjelentőségű eredmények és tapasztalatok lehetővé tették az elektromos energiának nagyfeszültségű egyen-5 árammal átvitelét. Nagyfeszültségű egyenáram átvitelnél azonban épúgy, mint a nagyfeszültségű váltóáramú átvitelnél, jelentős koronaveszteségek lépnek fel, és pedig ezek a veszteségek bizonyos feszült-10 ségi határok között egyenfeszültség esetén még valamivel nagyobbak is, mint váltakozó feszültség esetén. A találmány szerint az egyenáramú átvitelnél fellépő koronaveszteségeket je-15 lentős mértékben csökkenthetjük oly módon, hogy az átvitelre vagy csak a pozitív egyenfeszültséget alkalmazzuk, vagy, amennyiben a negatív egyenfeszültséget is alkalmazzuk, a negatív vezetőnek na-30 gyobb átmérőt adunk, mint a pozitívnak, vagy pedig a két különböző polaritású vezetőnek földdel szemben való feszültségét különbözőképpen szabjuk meg. A találmány azon a felismerésen alap-25 szik, hogy a pozitív vezetőnél a koronaveszteségek lényegesen kisebbek, mint a negatív vezetőnél. A kísérletek azt igazolták, hogy pozitív vezetőnél a feszültség földdel szemben 20—30%-kai nagyobb le-30 het, mint a váltakozó feszültség csúcsértéke, vagy pedig közepesen 1.75-ször nagyobb lehet, mint a váltakozó feszültség effektív értéke. Minthogy a vezeték átvitt teljesítményének értéke egyenlő 35 procentuális veszteségek esetén a feszültség négyzetével nő, pozitív egyenfeszültség alkalmazása esetén ugyanazzal a vezetőkeresztmetszettel háromszor akkora teljesítmény vihető át, mint váltakozó feszültség esetén, anélkül, hogy a korona- 40 veszteségek fokozódnának. A pozitív és negatív vezető földdel szemben mért feszültségének különbözőkép való megszabása pl. oly módon történhetik, hogy a két különböző polaritású 45 vezető közé egy ellenállást iktatunk, melynek oly pontját földeljük, amelynek a negatív vezetőhöz képest mérhető feszültségkülönbsége (abszolút értékét tekintve) kisebb, mint a pozitív vezetőhöz 50 képest mérhető feszültségkülönbsége. A két vezető földdel szemben mért feszültségének különbözőképpen való megszabására további lehetőség az, hogy a különböző egyenfeszültségeket több ki- 55 sütőköz soros kapcsolásával állítjuk elő. Ekkor a pozitív pólus és a föld közé nagyobb számú kisütőközt kapcsolunk egymás után, mint a negatív pólus és a föld közé, s így a két vezeték számára föld- 60 del szemben szintén különböző feszültségeket kapunk. A felsorolt eljárások természetesen alkalmas módon egyesítve is alkalmazhatók egyenáramú energiaátvitel korona- gg veszteségeinek csökkentésére. Mindezekre a megoldásokra összefoglalóan az jellemző, hogy a negatív vezető és föld közti feszültségkülönbségnek s a negatív vezető átmérőjének viszonya ki- -g sebb, mint a pozitív vezetőre vonatkozó ugyanezen viszonyszám, melynek képzésénél, tekintettel a viszonyba állított menynyiségek különböző természetére, termé-