112639. lajstromszámú szabadalom • Akusztikai készülék

- 5 — mint egy egység rezeg és rezgéseit mind a nagyfrekvenciájú (19) felületnek, mind a kisfrekvenciájú (18) felületnek átadja. A rezgési frekvencia növekedtével az al-5 kalmazkodó (20) összeköttetés a kisfrekvenciájú (18) felületnek kevesebb energiát ad át. Egyidejűleg a kisfrekvenciájú (38) tekercs a későbbiekben ismertetendő villamos szűrőkörök alkalmazása folytán ke-10 vesebb villamos energiát kap és ennélfogva kisebb mértékben rezeg. Nagyfrekvenciáknál a nagyfrekvenciájú (19) felület és a nagyfrekvenciájú (34, 37) szakasz lényegileg mint egy egység rezeg, míg a 15 kisfrekvenciájú (18) felület és a kisfrekvenciájú (35,38) szakasz vagy teljesen mozdulatlan, vagy csak igen kis mértékben rezeg. A mozgatórendszerhez itt is a szokásos csonkakúpalakú hangkeltő felületet 20 alkalmazhatjuk, amelynek kisebb alaplapja a nagyfrekvenciájú (34, 37) szakaszszal van összekötve. A 6. ábra olyan foganatosítási alakot mutat, amelynél a 4. ábra szerinti hang-25 keltő felül etrend szer az 5. ábra szerinti mozgatórendszerrel van kombinálva. A nagyfrekvenciám (19) felület a (31) mozgatórendszerhez bármilyen alkalmas módon hozzáerősíthető. 30 A (31) mozgatórendszer az alkalmazkodó (36) összeköttetést foglalja magában; e foganatosítási alaknál azonban ezt az összeköttetést befelé nyúló hullám alkotja, szemben az 5. ábrával, ahol kifelé nyúló 35 hullámot alkalmazunk. A (10) magnak (41) kivágása van, hogy a (36) összeköttetés és a pólusdarab közötti súrlódásos érintkezést kiküszöböljük. A (11) pólusnak hasonló képpen (42) kivágása lehet. A magnak, í0 illetve a pólusnak (41) és (42) kivágásával vészben azt célozzuk, hogy két egyenletes mágneses mezővel rendelkező szakaszt kapjunk. Az egyik egyenletes mágneses mezejű szakasz a mag felső (43) része és Í5 a pólus felső (44) része között, a másik egyenletes mágneses mezejű szakasz pedig a mag alsó (45) része és a pólus alsó (46) része között terül el. Ha az egyenletes mágneses mezejű légrések a (37) és (38) 50 tekercsekhez viszonyítva elég kicsinyek, úgy hogy a tekercsek a légrések végeinél nem egyenletes mezőkbe nyúlnak, akkor a tekercseken átmenő fluxus állandó és a torzítást nagy mozgási amplitúdók mellett 55 is kiküszöböljük. A nagyfrekvenciájú (37) tekercs és a kisfrekvenciájú (38) tekercs a 3. ábrán bemutatott tekercsekhez hasonló. A tekercsek soros kapcsolásúak és az energiát a (47) transzformátor szekundértekercséből 60 kapják, amely különböző hangfrekvenciákat szolgáltató forráshoz, mint pl. hangfrekvenciájú erősítő kilépő-áramköréhez kapcsolható. A nagyfrekvenciát áteresztő (39) szűrő a nagyfrekvenciájú (37) tekercs- 65 hez menő vezet ékekhez, a kisfrekvemciákat áteresztő (40) szűrő pedig a kisfrekvenciájú (38) tekercshez menő vezetékekhez van kapcsolva. A (39) szűrő jellegzetes („K" állandójú, 70 7r fajtájú) nagyfrekvenciákat áteresztő szűrő, amely a szakértők előtt jól ismeretes. E szűrő a vezetékek egyikébe kapcsolt kapacitiv reaktanciaelemből és a kapacitás két oldalán a vezetékek közé kapcsolt 75 induktív reaktanciaelemekből áll. Az elemek értékei úgy vannak megválasztva, hogy azok a kisfrekvenciájú energiát a nagyfrekvenciájú (37) tekercshez nem engedik át. 80 A (40) szűrő jellegzetes („K" állandójú, ír fajtájú) kisfrekvenciákat áteresztő szűrő. E szűrő a vezetékek egyikébe két söntölt kapacitiv reaktainciaelem közé kapcsolt induktív reaktanciaelemből áll. Ez 85 elemek értékei úgy vannak megválasztva, hogy azok a nagyfrekvenciájú energiát a kisfrekvenciájú (38) tekercshez nem enge^ dik át. Ha a (37) és (38) tekercseket a 6. ábrán 90 bemutatott módon kötjük össze és azok elé megfelelő szűrőket kapcsolunk, akkor kisfrekvenciáknál a mozgató tekercsnek csak a (38) része, nagyfrekvenciáknál pedig csak a (37) része kap energiát. Kisfrekven- 95 ciáknál a kisfrekvenciájú (35, 38) szakasz rezgéseit az alkalmazkodó (36) összeköttetés és a nagyfrekvenciájú (34, 37) szakasz adja át a hangkeltő felületrendszernek. Kisfrekvenciáknál mind a kisfrekven- 100 ciájú (18) felület, mind a nagyfrekvenciájú (19) felület rezgésbe jut, minthogy az alkalmazkodó (20) összeköttetés e frekvenciáknál lényegileg merev. Nagyfrekvenciáknál a nagyfrekvenciájú (34, 37) 105 szakasz rezgései csak a nagyfrekvenciájú (19) felületre vivődnek át, azonban azokat az alkalmazkodó (20) összeköttetés a kisfrekvenciájú (18) felületnek nem adja át. Ezenkívül az alkalmazkodó (36) összeköt- 110 tetés nagyfrekvenciáknál hajlékony, úgy hogy a nagyfrekvenciájú (34, 37) szakasz rezgéseit a kisfrekvenciájú (35, 38) szakasznak nem adja át. Középfrekvenciáknál bizonyos mértékig mindkét tekercs 115 kap energiát és energia mindkét hang-