112637. lajstromszámú szabadalom • Öntóttvas folytonégő kályha
Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍS SZABADALMI LEÍRÁS 112637. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Öntöttvas folytonégő kályha. Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár R.-T. cég Budapest. A bejelentés napja 1934. évi október hó 29-ike. A találmány öntöttvas folytonégőkályha, mely a tüzelőanyag fűtőértékének igen kedvező kihasználását teszi lehetővé, minthogy a kályhából a füstgázok telje-5 sen lehűlve távoznak a kürtőbe. A csatolt rajz a találmány példaképpen felvett kiviteli alakját tünteti fel és pedig az 1. ábra a kályha függélyes metszete a 10 2. ábra G—H vonala mentén, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett vízszintes metszet, a 3. ábra a 2. ábra C—D vonala mentén vett függélyes metszet, a 15 4. ábra a 3. ábra E—F vonala mentén vett vízszintes metszet, az 5. ábra pedig metszet a 2. ábra I—J vonala mentén. A kályha két függélyes aknával készül, 20 melyek közül a mellső (a) akna a tüzelő-, a hátsó (b) akna pedig a töltőaknát alkotja. E két akna a lyukasztott (c) kályhaköpeny belsejében van elhelyezve, mely köpenynek négyszögletes keresztmetszetű 25 hasáb alakja van. Az (a) tüzlőakna a hasáb mellső részében középen, a (b) töltőakna pedig a hasáb egyik hátsó sarkában áll és utóbbinak alsó vége belétorkollik a tüzelőaknába. Az (a) tüzelőaknától kétoldalra 80 egy-egy (d, f) függélyes csatorna húzódik, melyeknek alsó vége belé torkollik a (g) hamutér alatt kiképzett vízszintes helyzetű (h} összekötőcsatornába. A (d, f) csatornák oldalfalai, valamint az (a) tüzelő-35 akna és a (c) kályhaköpeny fala között van az (i) tér, m'elyfben a levegő szabadon áramolhat. A kályha felső részében az (a) tüzelőakna és a (d, f) csatornák fölött, valamint a (b) töltőaknától oldalra két, egymástól 40 a (j) fallal elválasztott (k, m) tér van kiképezve (3. ábra) és e tereket határoló fal, valamint a (c) .kályhaköpeny között mindenütt (i) tér van hagyva, melyen a szobalevegő szabadon áramolhat. A (k) 45 térbe belétorkollik az (f) csatorna felső vége, ezenkívül pedig a (k) tér az (a) tüzelőaknával is közvetlen összeköttetésben áll. Az (m) térbe a (d) csatorna felső vége torkollik bele, azonkívül pedig e tér 50 közvetlen összeköttetésben áll az (a) tüzelőakna belsejével is, de a közlekedő nyílás a (p) csapóajtóval van elzárva. Az (m) tér belsejéből a kürtőbe torkolló (r) csatorna ágazik ki, az (m) térbe pedig a 55 (b) töltőakna felső részéből kiágazó (s) összekötőcsatorna torkollik bele (3. és 5. ábrák). A (b) töltőakna (o) fedőlapjának Iefeléálló (m) nyúlványa van (5. ábra), mely az (o) fedőlap vízszintes, vagyis 60 záróhelyzetében az (s) csatornának a (b) aknába torkolló nyílását elzárja, az (o) fedőlap nyitott helyzetében pedig e nyílást szabaddá teszi. A kályha töltése a (b) aknán át törté- 65 nik, ahonnan a tüzelőanyag az (a) aknának a rostély fölötti részébe kerül. Begyújtáskor a (p) csapóajtót a 3. ábrán jelzett nyíl irányában felnyitjuk, úgy hogy a füstgázok az (a) aknából közvetlenül az. 70 (m) térbe, onnan pedig az (r) csatornán át a kürtőbe juthatnak. Begyújtás után, a rendes tüzelésnél azonban a (p) ajtót zárva tartjuk, úgy hogy az (a) aknából távozó füstgázok 75 előbb a (k) térbe, onnan pedig az (f) csatornába jutnak, © csatornán felülről lefelé
