112621. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső

— 73 — ben fekvő oldalt majdnem fonal- vagy sávmentesen előállítani. A csőnyakat a fluoreszkálóernyőtér előtt szűkíteni kell, hogy rövid gyújtótávolságú, rendkívül 6 fényerős optikai berendezések a fluoreszkálóernyőhöz elegendően közelíthetők legyenek. A feltüntetett elrendezésnél a méretek épp olyanok, hogy különösen vetítésekre még elég olcsó optikai beren-10 dezések használhatók. A rajzolt csővel kapcsolatban (F:l) erősségű optikai berendezések használatban voltak, melyek kisebb aszferikus lencséből és nagyobb, normális lencséből állottak és amelyeknek 15 gyujtótávolságuk 12 cm volt. Az ernyőnek ferde irányba állítása kapcsolatban a lombiknak leírt alakításával még nem elegendő, hogy a cső általános célokra használható legyen, habár optikai hibák 20 és optikai távlati torzítások kiküszöbölhetők. A ferde irányú beállításnál azonban az elektronsugárral előállított rajz inár torzításokat mutat. Ezek a torzítások különösen nagyok, ha a csövek rövidek és 25 ez oly felismerés, mely a később leírt okokból előnyösnek bizonyult. Általánosságban, különösen távolbalátó célokból követelmény, hogy mindkét lemezpárnak érzékenysége egyenlő legyen. Az ernyő 30 hajlása folytán egyenlő lemeztávolságoknál az anóda felé eső (X) eltérítőrendszer (1. ábra), mely azonkívül távolabb is van az ernyőtől, jelentékenyen nagyobb eltérítőérzékenységű. Ennek az érzékenység-35 különbségnek kiegyenlítésére, az anóda felé eső (X) lemezpárnak (1. ábra) csekély érzékenységet kell adni. Ez az 1. ábra példája szerint a lemeztávolság megnövelésével történik. A rajz szerint a fluoresz-40 kálóernyő felé eső második (Y) eltérítőlemezpárral való eltérítésnél az ernyő ferde helyzete ia fluoreiszkálóernyőkép eltorzítását idézi elő és azok a részek, melyek az eltérítőrendszerhez közelebbek, 45 összenyomottnak látszanak. Ez a torzítás úgy gátolható meg, hogy az eltérítőlemezeket divergálóan állítjuk (1. ábra jobb oldal). Kisebb ernyőtávolság területeiben ily módon az eltérítőlemezek között na-50 gyobb a mezőerősség és fordítva. A fluoreszkálófolt szokásos köralakja az ernyő ferdesége miatt tojásdad alakúvá válik. Hogy köralakú gyujtófolt keletkezzék, tojásdad kibocsátófelületű katódát $5 használunk. A kibocsátó felületnek kis mértékű, hosszúkás alakja majdnem minden hurokkatódánál kiadódik. Eszerint nem szükséges egyéb mint a katóda huroksíkját vagy nagyobb tengelyét az 1. ábra szerint a fluoreszkálóernyő felé eső (Y)" 60 lemezpár irányába állítani, hogy köralakú gyújtópontot kapjunk, ha azt az ernyő felületére merőleges irányból figyeljük meg. A találmány szerinti cső teljesen tor- 65 zításmentes vetítést, illetve teljesen torzításmentes rajzokat ad. Minél kisebb a fluoreszkálóernyő, annál kisebb, illetve olcsóbb az optikai berendezés. A fluoreszkálóernyő méreteinek 70 csökkentése azonban csak addig lehetséges, míg egyidejűleg a foltátmérő kisebbítése is sikerül. Míg az eddig szokásos csöveknél a lombikfenékbe beégetett ernyőkkel 12—20 cm fluoreszkálóernyőát- 75 mérőket használtak, az 1. ábra szerinti cső fluoreszkálóernyőjének átmérője csak 7.5 cm. E kis és adott esetben még kisebb méretnél is, kiváló éles rajzot kapunk, ha az ernyőkisebbítéssel egyidejűleg a sugár- 80 hosszt is kisebbítjük. Ugyanis észlelték, hogy gáztöltésű katódasugárcsövekben csökkenő sugárhosszal a foltélesség rendkívüli meretekben növekszik. A katóda elektronoptikai rajza a szokásos csöveknél 35 jelentékeny mértékben nagyabbodik. A nagyobbodás leginkább a sugárút hosszától függ. A csőnek megnagyobbítása azonban, mint ezt bejelentő további vizsgálatai eredményezték, nemcsak a bekö- 90 vetkező foltkisebbedós miatt, hanem a sugáráramnak a sugárcsúcson egyidejűleg bekövetkező, erős növekedése miatt isi célszerű. A szokásos gáztöltéses, ernyőzött elektródájú katód sugárcsöveknél végzett gg mérések szerint, a sugáráram a csúcson az adott anódaösszáramnak csak kb. 20%-a A maradék áramrészt szóródóelektronok idézik elő, melyek a sugár oldalán távoznak. A sugárpálya rövidítésével a szó- 100 ródóelektronveszteség rendkívüli módon csökken és az iróhelyen a sugáráram az összanódáram 50 és több százalékára emelkedik. így nemcsak, hogy a világosság kb. kétszeresére emelkedik, hanem egyidejíileg a szóródóelektronok okozta mellékvilágítás is kb. felére csökken. E javaslatok alapján épített csövek tehát rendkívül kontrasztgazdag képeket adnak, már csak azért is mert az említett fényudvarzavar hiányzik. Ha a fémernyőt vezetékkel, az anódával kötjük össze, akkor egyidejűleg a csőben az elektronoknak visszaáramlását a gáztéren át és ezzel a visszaáramlással kapcsolatos zavarjelen- ^^ ségek sorozatát is meggátoljuk. A csőnyak szűkített helyén faltöltések okozta zavarok, ismert módon, olykép gá-