112612. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem

Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112612. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Galvánelem. Slafkovits Norbert szigorló orvos Budapest. A bejelentés napja 1933. évi június hó 20-ika. A találmány szerinti galvánelem abban különbözik előnyösen az eddigi légdepolárizátoros elemektől, hogy oxielektrodája a könnyen idomítható likacsos ólom, 5 amely eleimtípusokként eltérő kiképzésű és hogy elektrolitja az olcsó sóoldat. A speciális kiképzésű és jó áramvezető ólomelektrodák között szerepel; a légaknás henger, — a lemez. — a lemeztömb és 10 az elemedényként szereplő likacsos ólomelektroda. Az utóbbi kiképzés alkalmazásakor, minthogy az ólomedény elektróda külső felülete állandóan a levegővel érintkezik az elem automatikus oxigén ellátása [5 a megszabott terhelésnél biztosított. Ólomolektrodájának élettartama örökös, de a cinkelektrodát is rendkívül takarékosan fogyasztja, különösen akkor, ha utóbbit az elektrolit felszíne alá mélyem süllyeszt-20 jük. A találmány szerinti elem feltűnően kis; tömegű, elektrolitja több hónapos állandó üzem után is hatásos marad. A találmány szerinti elem lényegében foncsorozott cink ós egy vagy több cél!5 -szerűen kiképzett ólomelektrodából áll. melyek valamely kloridoldatba, pl. konyhasóoldatba merülnek. A rajz példaképpen mutatja a találmány szerinti elem egyik kiviteli alakját. 10 1. ábra az elem függélyes metszete. 2. ábra a cinkelektroda nézete. 3. ábra az elemnek az 1. ábra szerinti merőleges síkra való metszete. 4. ábra az elem felülnézete és kapcsolási 15 vázlata három cella esetén. A belül hornyoltfalú (e) elemedényben ós pedig középső hornyában az (a) poluscsavarral ellátott (c) cinkelektroda áll, amely a foncsorozásra való az edény fenekén elterülő (h) higanyrétegbe ér. Az 40 edény szélső hornyában a (d) ólomelektrodák foglalnak helyet, melyek a feltüntetett kiviteli alaknál egy-egy likacsos állományú ólommal kitöltött ólomrács párból állanak. Az ólomrács pároknak 45 egy-egy közös (a1

) poluscsiavarjuk, továbbá egy-egy közös tartórúdjuk van. ez utóbbiak segélyével egy-egy (d) ólomelektroda pár az elektrolitból az (i) fogantyúkkal kiemelhető. Több elemből álló 50 telep estén a (b) ós a (b1

) tartórúd természetesen áthalad a neki megfelelő ólomelektrodák szárain, úgy hogy a cellák egyik ólomelektroda rendszerének tagjai közösen emelhetők ki. Jly mö- 55 don az elemmel folytonos üzemet érhetünk el, mert, mialatt az egyik ólomelektrodát az elektrolitból kiemelve a levegőn oxidáljuk, addig az elektrolitba merülő másik ólomelektroda fenntartja az üzemet. 60 A 4. ábra több e találmány szerinti elemből álló folytonos üzemet szolgáló berendezést mutat, amelynél az egyik cella kiemelhető ólomelektrodái különkülön állandó vezető összeköttetésben álla- 65 nak a szomszédos cella cinkelektrodájávat. Szabadalmi igények: 1. Elem, amelyet az jellemez, hogy egyik elektródája ólom, a másik cink, elektrolitja pedig valamely kloridoldat. 70 2. Az igényben védett elem kiviteli alakja, amelyet likacsos ólomelektroda jellemez. 3. Az 1. igényben védett elem kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az edény- 75 ben a cinkelektrodával érinkezésben higany van.