112598. lajstromszámú szabadalom • Levélrendező

Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG IGiw SZABADALMI LEÍRÁS 112598. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Levélrendező. Rosenfeld Géza magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 20-ika. A találmány olyan levélrendező, melybe a levelek könnyen betehetők és abból ki­vehetők anélkül, hogy drágább mechani­kájú levélrendezőket kellene igénybe 5 venni. A csatolt rajzon a találmány három példaképpen felvett kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az I. ábra az egyik kiviteli alak távlati ké-10 Pét mutatja, nyitott helyzetben, melynél az (A) áthajtókengyel és a (D) felfűző ken­gyel hajlékony zsinórból vagy huzalból van. A rajz azt a helyzetet tünteti fel, mi­előtt a (C) dugót a (B) hüvely (F) lyuk-15 jába szorítottuk volna, A II. ábra egy másik kiviteli alak távlati képét mutatja, ugyancsak nyitott helyzet­ben, melynél az (A) áthajtó kengyel egy darabból való, hajlékony cső. A rajz azt a 20 helyzetet tünteti fel, mielőtt az (A) át­hajtó kengyelt a (D) felfűző kengyelre húztuk volna. A ül. ábra a kivitel egy harmadik válto­zatát, szintén távlati képben és nyitott 25 helyzetben mutatja, melynél az áthajtó és a felfűző kengyel egy és ugyanazon foly­tatólagos darabból van. A levélrendező főrészét az (A) áthajtó kengyel alkotja, mely a (B) csőben végző-80 dik s a (D) felfűző kengyel* melynek vé­gén az ék, dugó, cső vagy kúpalakú (C) test van. Az áthajtó (A) és a felfűző (D) kengyeleket úgy kötjük össze, hogy a (C) éket vagy dugót a (B) cső (F) nyílásába 35 szorítjuk vagy (II. ábra) a hajlékony cső­ből álló (A) áthajtó kengyelt a (D) felfűző kengyelre húzzuk, vagy végül (III. ábra) a (B) csőben végződő (D) kengyelrészt a (G, G) lyukakkal ellátott (X) táblán ke­resztül balfelé, majd felfelé húzzuk addig, 40 míg a (D) zsinórt meg nem feleztük s ez­által létesítjük az áthajtó (A) és a felfűző (D) kengyeleket. Az oldás pedig úgy törté­nik, hogy a (C) éket a (B) csőből kihúzzuk s a (D) zsinórt, a (C) dugattyúnál fogva, 45 jobbfelé húzzuk addig, míg a (B) csövek a (G, G) lyukáig nem jutnak. A felfűző (D) kengyelek, minden esetben, a rendező alsó lapjába vannak ágyazva, míg az (A) áthajtó, kengyelek (I. ábra) a mellső ol- 50 dalba vannak fűzve vagy (II. ábra) be­ágyazatlanul, szabadon vannak, vagy vé­gül (III. ábra) szintén az alsó lapba van­nak fűzve. Mind a három esetben az (A) áthajtó kengyel és a (D) felfűző kengyelt ó5 úgy kötjük össze, hogy az (C) ék, dugó, cső vagy kúpalakú részt a (B) csőben vég­ződő rész (F) lyukjába dugaszoljuk vagy szorítjuk. Szabadalmi igények: 60 1. Levélrendező, azzal jellemezve, hogy a felfűző (D) és az áthajtó (A) kengyel hajlékony zsinór, cső, huzal vagy ha­sonló testből van. 2. Az 1. igényben védett levélrendező ki- 65 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az (A) áthajtó kengyel (B) csővel végző­dik. 3. Az 1—2. igényben védett levélrendező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogv 70 az (A) áthajtó kengyel egy darabból való, szabadon álló, hajlékony cső.

Next

/
Thumbnails
Contents