112585. lajstromszámú szabadalom • Üreges rajztábla hozzávaló rajzsínnel
Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112585. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Üreges rajztábla, a hozzávaló rajzsínnel. Flas József állami polgári iskolai tanár Szombathely. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 7-ike. A találmány szerinti rajztábla és rajzsín a rajztanításnál és rajzolásnál segédeszközként használható fel. A találmány szerinti üreges rajztábla 5 és a hozzávaló, ékes vezetésű rajzsín fából, illetve a rajzsínen lévő, párhuzamos kettős-ék fémből vagy más anyagból is készíthető. A találmánynak az a lényege, hogy 10 magában véve ismert, két kisebb vastagságú rajztáblát, párhuzamos beállítással, a széleken horonykötéssel, úgy erősítünk a keményfahevederekhez, hogy a két tábla között üreg keletkezzék. Ez üregben a 15 rajzlapok, a rajzoláshoz szükséges háromszögű- és görbevonalzók, valamint az üreg folytatásában, külön zártan, oldalbetolással, az ékes vezetésű rajzsín helyezhető el. 20 Az üreges rajztábla két egymásra merőleges oldalélén, a széleken alkalmazott keményfahevedereken, a kettős ékvezetékes rajzsín vezetésére, két hornyolt, párhuzamos irányú vályú van. 25 A csatolt rajzon a találmány szerinti, üreges rajztábla a széleken levő hevedereken alkalmazott, hornyolt ékvezetéssel, valamint a hozzá való rajzsín és az üregelzáró négy ábrában van feltüntetve. Az 30 1. ábra az üreges rajztábla távlati képe az üreget elzáró léc nélkül és oldalt a rajztábla üregébe tolható, kettős párhuzamos ékvezetésű rajzsínnel. A 2. ábra az üreges rajztábla keresztmet-35 szete. A 3. ábrában a rajztábla üregének nyílását elzáró rész távlatilag van feltüntetve. A 45 50 4. ábra a záró rész keresztmetszete. A találmány szerinti, üreges rajztábla 40 egymással párhuzamos két (m, n) puhafalapból áll, melyeknél az egyik hosszúsági és a két szélességi él (cl, c2) keményfahevederekkel, hornyolva, úgy van öszszekötve, hogy közöttük, a rajztábla belsejében, a (g) üreg az ismert, egynegyed-, illetve félíves méretű rajzlapok, vonalzók elhelyezésére és a (g) üreg folytatásában a rajzsín-szélességű, másik üreg keletkezzék a rajzsín befogadására. A rajztábla lapján, célszerűen csak az az egyik lapján, az egyik szélességi és a rajztábla-üreg nyílásával párhuzamos keményfahevederen egv-egy vagy több, célszerűen két-két párhuzamos, ékhornyo- 55 lású (bl, b2, illetve b3, b4) vályú van. E párhuzamos vályúkban a kettős ékvezetéses (a) rajzsín csúsztatható. A rajzsín egyik végére, hosszúságára merőlegesen, a rajztábla szélén levő (bl, b2, illetve 60 b3, b4) vályúknak megfelelő és az (a) rajzsínből kiemelkedő, kettős párhuzamos (11. 12) ékvezetés van alkalmazva. Az (a) rajzsín, oldalról, a rajztábla megfelelő üregébe tolható. 65 Használatnál a rajzlapot, ismert módon, a rajztáblára rögzítjük. A rajzsínből kiemelkedő (11, 12) ékrészeket a rajztábla szélén levő (bl, b2). majd (b3, b4) vályúkba helyezzük. Ha a rajzsínt a széles- 70 ségi (bl, b2) vályúkba csúsztatjuk, akkor a hosszúsági irányban, ha pedig a (b3, b4) hosszúsági vályúkba csúsztatjuk, úgy a szélességi irányban rajzolhatunk párhuzamos egyeneseket a rajzlapon. 75 A rajztábla (g) üregének nyílásánál az