112580. lajstromszámú szabadalom • Feszültség növelésére való berendezés

— 290 -lurtekerccsel sorban (9) kondenzátor, és (10) szelep van kapcsolva. Az (A2) és (Bl) pontok közé a (11) kondenzátorból és a (12) szelepből álló kapcsoló csoport 5 van iktatva. A (12) szelepet szintén egy csoport hidalja át, mely utóbbi csoport (13) kondenzátorból és (14) szelepből áll, míg a (14) szeleppel párhuzamosan a (15) kondenzátor és a (16) szelep által alkotta 10 csoport van elrendezve. A (9) kondenzátort a (10) szelepen át a (8) transzformátortekercs V feszült­ségre tölti fel, ahol V a (8) tekercsben előállított feszültség maximális értéke. 15 Az (A2) és (Bl) pontok között tebát nulla ós V között ingadozó feszültség­különbség létesül. így a (11) kondenzátor állandó 2 V feszültségig töltődik fel. Ek­kor az (A2) és (B2) pontok között is 20 olyan feszültségkülönbség létesül, mely 0 és 2 V között ingadozik és a (13) kon­denzátor ugyancsak 2 V feszültségig töl­tődik fel. Azonos módon minden követ­kező csoport kondenzátorán a 2 V íe-25 szültség létesül. A csoportok száma tet­szőlegesen növelhető. Az (Al) pont és az (A2, A3) stb. pontok között most már állandó egyenfeszültsé­get vehetünk le. Épígy a (Bl) pont és a, 30 (B2, B3) stb. pontok között. Ha párosi­számú (n) csoportot alkalmazunk (a (9) kondenzátort és a (10) szélepet beleszá­mítva), a (B) pontokról (nV) feszültséget vehetünk le. Páratlan számú (n) csoport 35 esetében az (A) pontról (nV) feszültséget vehetünk le. Öisiszteköttetóst létesíthetünk azonban az (A) pontok valamelyike és a (B) pontok valamelyike között, amiáltal pulzáló feszültség létesül, melynek legüa-40 gyobb és legkisebb értékei egymástól (2V) értékkel térnek el. A 2. ábráin az úgynevezett Greinacher­kapcsolásból indultunk ki. Ezt a kapcso­lást a (17) transzformátoirtekiercseléfe- a. 45 (18) és (19) kondenzátorok, valamint a (20) éls (21) sízelepek alkotják. Ügy aa (A2) és (Bl) pontok, mint az (A2') és (Bl) pontok közé szelepek és kondenzáto­rok olyan láncolata van kapcsolva, ami-50 lyenit az 1. ábra mutat. Az (A2') és az (A2) pont között 2 V feszültség, az ((A2') és az (A3) pont között 4V feszültség stb. uralkodik. Pulzáló feszültség ebben apa elrendezésben is levlehető egyrészt az 55 (A) pontok és másrészt a (B) pontok va­lamelyike között. A 3. ábra szerint a kondenzátorok és szelepek láncolatát csatlakoztatjuk úgy­nevezett Wa tka-kapesoilás mindkét olda­lához, mőly kapcsolást a (2) transzformá- 60 tor tekercs, a (23) és (24) kondenzátorok, valam,int (25) és (26) szelepek alkotják. Ennél az elrendezésnél a feszültség egy V értékkel nagyobb llehet, mint a 2. ábra szerinti elrendezés .esettében, ha azonos 65 számú csoportot tételezünk fel. Páros számú csoport esetélben a 3. ábra szerinti elrendezéssel (n +1) V pulzáló feszültsé­geit érhetünk el (az (A3') és a (153) pon­tok között például 7V feszültséget), pá- 70 ratlanszámú csoport esetében pedig nV feszültséget érhetünk el. A 4. ábrán (27) a például oxidkatódás, gáztöltésies csőnek kivitelezett szelep, ami­lyent röntgentelepekben egyenirányítás 75 céljára alkalmazhatunk. A szelep izzóka­tódája felőli oldalán (28) akkumulátor van, amely az izzókatódát táplálja. A szelep anódája felöli végen a szeleppel (29) kondenzátor van összekötve. A rögzí- 80 tésre való részeket (30) fémgömbök ve­szik körül, hogy a szikrázása jelensége­ket elnyomjuk. Ugyanezért a kondenzá­tor akkumulátor és szelepcső buráin éles széllek kerülendők. A (29) kondenzátor és 85 a (28) battéria (31), illetve (32) kontaktus­peoekkel van ellátva. A méreteket úgy választottuk, hogy ezeknek a szelep ten­gelyétől vett távolsága azonos, úgy hogy a 4. ábrán látható teljes egység egy azo- 90 nos fajtájú egységre illeszthető, amikoris a (31) és (32) peckek a következő csoport (33) kontaktusperselyeibe illenek. Több ilyen, a 4. ábrán látható egység össze­állításává:! a, berendezés tetszőlegesen bő- 95 víthető. Azonban mindegyik csoportot ugyanazon feszültséggel, még pedig a (2V) feszültséggel terheljük. Önként érte­tődően gondoskodna kell 'arról, hogy a szigetelés a föld felé képes legyen a tel- 100 jes felhalmozott feszültséget kibírni. Az izzókatódáva'l összekötött peckek egymás­tól a battériafeszültséghez képest szige­telt részekből állhatnak, amint ezt, a. rajz vázlatosan jelzi, mely részeket a cso- 105 portnak egy másikra való helyezésekor a, következő csoport felvevő kontaktusa egymással úgy köti össze, hogy ezáltal a hevítő áriamkor zárul. Az 5. ábra szerint a battériaszekrények 110 a kondenzátoroknál rövidebbek, úgyhogy a szelepek a kondenzátorok között zeg-zú­gos alakban fekszenek. A szelepeket (34) a kondenzátorokat pedig (35) jelzi. Ez utóbbiak a fémes (36) battériaszekrények- 115 kel, melyek mindegyike a rajzon szakado­zott vonalakkal jelzett fűtőbattériát tartat-

Next

/
Thumbnails
Contents