112573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cukorkocka (vulgo: kockacukor) előállítására
A berendezés olyan lehet, hogy a vezérlőkar minden mozgatására lánckerék révén a ládákat egy-egy kockasornak megfelelően süllyesztjük. A süllyedő láda 5 fölé iireset helyezünk és a megtelt láda, felszabadulva a kerékláncból, lecsúszik és oldalt kihúzható a mérlegelés, befedés és ab roncsolás végett. Az ismert módon meghajtott (T) főten-10 gely körhagyók révén a (D) dugattyúkat hordozó (V) jármot mozgatja. A dugattyúpálya hosszától, valamint az (E) csatornák szűkülésétől és hosszától függ a sajtolás mérve. Hogy ne kapjunk 15 feleslegesen széles sajtólófejet, az (E) csatornákat célszerűen csak a függőleges irányban szűkítjük. A sajtolással szemben szükséges ellennyomást úgy idézzük elő, hogy a szűkülő csatornák végéhez 20 még megfelelő hosszúságú, párhuzamos falú csatornákat csatlakoztatunk, amelyekben az anyag súrlódása a kívánt ellennyomást létrehozza. A csatornák ós ezzel a berendezés fejé-25 nek méreteit lényegesen csökkenthetjük oly módon, hogy az ellennyomást úgy idézzük elő, hogy a csatornák szájnyílása előtt fel- és lefelé mozgó (G) kést a sajtolás tartama alatt alsó helyzetében megál-30 Htjuk. A kést e célból kellő erősségű (Z) kereten rögzítjük, melynek bordái a csatlakozó vákuumszekTény ellenbordáihoz nyomódnak és ezeken támaszt, valamint vezetést nyernek. Ebben az esetben ternié-35 szetesen egy kockahossznyi cukorréteg kinyomására a dugattyúnak két mozgása, nevezetesen sajtoló és kitoló mozgása szükséges. Az (E) csatornák felett és alatt kereszt-40 ben haladó (F) fúratokban áramló gőz szabályozásával tetszőleges hőmérsékletre hevíthetjük a csatornák végén kikerülő, sajtolt cukorszalagot. A sajtóban lévő cukortömeg festődésé-45 nek és tapadásánák meggátlására a (D) dugattyúkat kemény bronzból készítjük, az (E) csatornákat pedig az öntöttvastömb üregébe helyezett sárgarézbe tétben képezzük ki (1. és 3. ábra). 50 A (G) kés előnyösen vékony acélpenge, mely a vágáskor nem roncsolja szét a puha cukorformát és a fentiek szerint gilotin módjára működik, gyors lecsapómozdulattal. A vágás tökéletesítése céljá-55 bál a késnek oldalirányú mozgást is adha, unk, aminek azonban hátránya, hogy bonyolult szerkezetet kíván. A (G) kést a kopásra való tekintettel utánállíthatóvá képezzük ki. Amint a lecsapódó kés a kinyomott cu- 60 kornak az (E) csatornákban lévő cukorral való összefüggését megszünteti, a levágott cukorkockákat az alattuk futó (H) szalag elkapja és tovaszállítja. Hogy a (G) kés a futószalagot meg ne sértse és emellett a 65 vágáshoz szükséges támasztó ellenfelület meglegyen, a csatornák végén (W) acéllapbetétet alaklmazunk, melyet csavarokkal erősítünk a csatornatesthez és melynek a szalaghenger alakja után kiképezett 70 vége annyira áll ki a csatoriiaitestből. hogy a lecsapó kés alá érjen. A puha cukorkocka tehát nem esik le, hanem rázkódás nélkül egy síkban halad tovább a (H) szállítószalagon, amely a kellő magasság- 75 ban elhelyezett, sima (X) lemezen csúszik tovább. A visszafelé mozgó szalagrész a vákuumszekrényt kibélelő, sima lemezein fut, melynek felhajlított két szélét csavarokkal erő- 80 sítjük. A vákuumcsatornát alkotó szekrények bordákkal merevített alsó vályúkból állanak, melyekre a fedelet tömítés közbeiktatásával helyezzük és csavarokkal rögzítjük. A kocka útját és így szárítási ide- 85 jét kellő számú vákuumszekrénnyel, amelyek közé ugyancsak tömítést iktatunk, tetszőlegesen növelhetjük. Az első, vagyis a tulajdonképeni sajtolószekrényt követő vákuumszekrény annyi- 90 ban tér el a többitől, hogy abban van kiképezve a szalagvezető henger helye és ennek ágyazása, továbbá a (G) kés és a (Z) íámasztókeret helye. Hogy a cukorkák minőségét és mozgá- 95 sát a zárt vákuumszekrényekben ellenőrizhessük, a szekrények felső lapjában (R) üveggel fedett, széles kémlelőnyílást alkalmazunk. Mivel a berendezésnek a kést hordozó 100 része már vákuum alatt áll, a késmozgató rudak már tömítőszelencén mennek át és kapcsolódnak a siajtolószekrény felső részén elhelyezett mozgatószerkezettel, melyet a gép főtengelyéről hajtunk meg. A 105 főtengely hajtja meg a cukorlisztet betápláló tüskés hengerpárt is. A változó ellennyomások legyőzésére és az egyenletes mozgás biztosítására a főtengelyen (S) lendítőkereket alkalmazunk. 110 A kockaszállító (H) szalagot azonban a berendezés másik végén hajtjuk meg, hogy a felső szalagrész a haladás irányában feszüljön. Csúszás meggátlására az