112573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cukorkocka (vulgo: kockacukor) előállítására
Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112573. SZÁM. — IV/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cukor kocka (vulgo: kockacukor) előállítására. Retter Károly oki. vegyészmérnök Szerencs. A bejelentés napja 1934. évi január hó 4-ike. Tudvalevő, hogy a eukorkocka előállítása régebben, igen körülményes művelet volt és a mai korszerű sajtoló eljárás is nagy berendezést igényel, melynél a saj-5 tók puha, nedves rudakat tolnak deszkákra vagy f émlemezekre, ezeket azután kocsikra helyezik ós szárítótömlőkön tolják át, végül pedig a megszáradt c u kor -rudakat a végleges nagyságra tördelik és 10 csomagolják. A sok deszka, kocsi, sínhálózat, a szárítótömlőkhöz való légmelegítő készülékek és szellőztetők, — melyek mind elengedhetetlenek, — igen nagy területet foglalnak 15 el. A meghajtáshoz szükséges energia jelentékeny, azonkívül a szárítandó cukorrudaknál sokszorosan nagyobb idagen tömegeket kell felmelegíteni rossz hatásfokkal. A berendezés kiszolgálásához arány-20 talanul nagy személyzetre van szükség. Mindezek együttesen a cukorkocka előállítását igen drágává teszik. Az eddigi berendezés még egészségügyi szempontból is kifogásolható, mivel igen gyakran szük-25 séges a kézzel való igazítás. Hátrány az is. hogy a cukoirrudak szárítása órákig tart és nagy cukoTmennyiség van forgalomban, úgy, hogy végül a tördelőkészülék munkáját egyenletessé és széppé tenni 30 alig lehet. E hátrányok megszűnnek, ha az aprítást, vagyis az ismert végső alakra való hozatalt — amit „kocká"-nak nevezünk — az anyagnak még nedves állapotában 35 végezzük. így ugyanis a kockának teljesen egyforma alakot adhatunk, sima lapokkal, mivel a puha anyag késsel könynyen vágható. Ez alakban továbbá a száradás is olyan egyenletes, hogy a kész kocka az édesítendő folyadékban rács visz- 40 szahagyása nélkül gyorsan oldódik. A találmány szerinti eljárás abból a megfontolásból indul ki, hogy a nedves anyagok száradásának gyorsasága felületük nagyságának is függvénye. Minél job- 45 ban feldaraboljuk az anyagot, száradó felülete annál nagyobb. Tapasztalat igazolta, hogy az eddig száradásra kerülő cukoirrudak kérge már régen megszáradt, amikor belsejükben még mindig nedves 50 magot találunk. Ha azonban a rudakat a végső alakra, vagyis kockákra felaprítjuk és ezeket vetjük alá szárításnak, akkor a kockáknak egyetlen pontja sincsen olyan távol a külső, száradó felülettől, mint a 55 rúd közepe, miért is a kocka szárításánál nem marad nedves mag. A fentiek ismerete után a találmány értelmében akként járunk el, hogy a kockára való aprítást a cukoranyag nedves 60 állapotában végezzük és a még nedves cukorkockát légritka téren való átszállítás közben szárítjuk. Ha a cukoranyagot megmelegítjük és a száradást olymódon gyorsítjuk, hogy a 65 szárítást fűtött vákuumszekrényekben végezzük, meglepő rövid idő alatt teljesen átszáradt kockákat kapunk. A találmány szerinti eljárás célszerűen csak az eddigi gépi berendezés különleges 70 megváltoztatásával valósítható meg, miért is a találmány kiterjed az ilyen berendezésre is. E berendezés különös előnyei közé tartozik az egyszerűség, nagy teljesítmény, 75 mérsékelt előállítási költség és az, hogy a cukorkoeka-gyártást a kockaoentrifugáktól egészen a teleláda termeléséig egyetlen *
