112565. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez és eljárás annak előállítására

sak. A szigetelőtestet célszerűen úgy készítjük, hogy az egyik fémoxidból készült, kiégett porózus szigetelőtestet a másik fém valamely vegyületének oldatával im-5 pregnáljuk és a másik fém oxidját a szigetelőtest pórusaiban vegyi reakciók útján hozzuk létre. Impregnáló oldatként célszerűen az illető fém kloridjának oldatát használjuk és a kloridot gyengén alká-10 Más közeggel, pl. ammóniával, hidroxiddá alakítjuk át, vigyázva arra, hogy az az alkáliban fel ne oldódjék, majd a hidroxidot izzítással oxiddá alakítjuk át. A katóda átvezetését a találmány sze-15 rint még jobban csökkenthetjük, ha a íűtőszálat még külön szigetelő bevonattal látjuk el. Ilyen bevonatok a szálra, pl. szuszpenzió alakjában, felvitt kerámiai anyagok ráégctésével állíthatók elő, mint-20 hogy az ilyen bevonatok még magasabb hőmérsékleten is jól szigetelnek, a szálra jól tapadnak és az egyéb követelményeknek is megfelelnek. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a szige-25 telő bevonattal ellátott fűtőszálú katódák még mindig nem teljesen zörejmentesek és ennek okát a szigetelőrétegen felhalmozódó statikai töltésekben találtuk. A találmány szerint ezt a hátrányt azzal kiiszö-30 böljük ki, hogy a fűtőszál szigetelő bevonatára még egy vezetőbevonatot is viszünk fel, mely célszerűen vékony grafitrétegből áll és a statikai töltések egyenletes elosztását és bevezetődését biztosítja. 85 E vezető bevonatot pl. kolloidális grafitoldattal, pl. acjuadaggal való bevonás és rászárítás útján, vagy pl. fémnek a szigetelőrétegre való rápárologtatásával állíthatjuk elő. Az ilyen katódák már gya-40 korlatilag teljesen zörejmentesek és pedig nagy fűtőfeszültségeknél is, sőt fűtőszál és katóda felület közt 250—300 volt feszültséget is kibírnak, mit eddig efféle katódáknál kizártnak tartottak és mi hálózati 45 feszültséggel fűtött katódák használatát teszi lehetővé. További jó tulajdonságuk e katódáknak, hogy szigetelési ellenállásuk az üzemidő folyamán nem csökken, hanem állandó marad, sőt gyakran kissé 50 növekszik. A találmány szerinti katóda előállítása pl, a következőképen, történik: Az égetett magnéziából álló, furatokkal már ellátott szigetelőtestet aluminiium-55 klorid 10—1.5%-os vizes oldatával impreg náljuk. Ez pl. meleg, 50—60 C°-u oldatba való bemártás utján vagy vákuumban történhet, esetleg ezt követő txítlnyomás alkalmazásával és e műveletek többszöri ismétlésével. Az oldattal már teljesen im- 60 pregnált szigetelőtestet ezutá?i vizes aminőn iaoldatba tesszük, miáltal pórusaiban aluminiumhidroxid válik ki. Ezután a szigetelőtestet kimossuk és az aluminiumhidroxidnak aluminiumoxiddá való át- 65 alakítása céljából, pl. 1500 C°-on izzítjuk. A fűtőtestként használandó wolframdróton a szigetelő bevonatot a következőképen állítjuk elő: 10 rész finomra őrölt sziliciumdioxidot 70 90 rész finomra őrölt timfölddel jól összekeverünk és a festékőrlésnél, illetve festékkészítésnél szokásos módon nitrocellulózának valamely szerves oldószerében, pl. amilacetátban, való felodása útján 75 kapott oldatba kebelezzük be. A nitrocellulóza és az oldószer, valamint az oldat és a benne szuszpendálandó szigetelőanyag súlyarányát úgy szabjuk meg, hogy a fűtőszálra való felvitel választott 80 módjához alkalmas sűrűségű, viszkozitású és szigetelőanyagtartalmú szuszpenziót kapjunk. Ezt a szuszpenziót azután felkenés, mártás, rápermletezés vagy más megfelelő művelet segélyével a fűtőtest- 85 ként használandó wolframdrótra visszük fel és azon vele lehetőleg egyenletes és célszerűen folytonos bevonatot állítunk elő. Az ilyen bevonattal ellátott wolframdrótot fokozatosan pl, kb. 1600 C°-ra hevít- 90 jük és néhány percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, miáltal rajta ráégett, jól tapadó és szigetelő bevonat áll elő. E bevonaton azután kolloidális grafitoldattal (pl. „aquadag") való bevonás és szárítás 95 írtján vezető bevonatot állítunk elő, majd az így készült drótot a kellő hosszakra szabjuk szét és végeiről a bevonatokat pl. üvegpapírral, eltávolítjuk, hogy a bevezetődrótokhoz kapcsolandó részek tiszta. 10 fómfelületűek legyenek, mikor is a fűtőszál a beszerelésre kész. A fenti módon készített szigetelőtestbe a bevonatokkal ellátott fűtőszálat behelyezzük, azután a szigetelőtestet az 10 emittáló réteg hordására való nikkelcsöveeskébe toljuk, a katódát a kisütőcsőbe beszereljük és a csövet a szokásos módon készítjük el. A cső evakuálása és leforrasztása után a katóda fűtőtestét olyan fc- ti sziiltségre kapcsoljuk, mely az üzemi fűtőfesziiltségnél kb. 10%-kal nagyobb. Ennek hatása alatt a fűtőtest kb. 1400 C°-ra melegszik fel. Egyidejűleg a fűtőszál és az emittáló bevonatot hordó fémréteg közé 11 kb. 150 volt egyenáramú feszültséget kapcsolunk és pedig a pozitív sarkot a fűtőszálhoz, a negatívot a külső fémcső-