112559. lajstromszámú szabadalom • Magnélküli indukciós kemence

Megjelent 1935. évi augusztus hó 230 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1155559. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY." Magnélküli indukciós kemence. Siemens & Halske Aktiengesellschaít Berlin-Siemeiisstaüt. A bejelentés napja 1934. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 30-ika. Ismeretes, hogy vasrészek a rájuk eső elektromágneses sugárzás melegítő lia­tása ellen, jól vezető, nem mágneses anyagból, célszerűen vörösrézből készült 3 ernyőkkel védhetők. Ezt az ismert eljá rást nagyfrekvenciával üzembentartót! kemencéknél a vasváz védelmére már al­kalmazták. Evégből a kemence csévéje és a váz között jóvezető anyagból, pl. férn-0 bői készült lemezeket alkalmaztak, me­lyek vastagsága elegendő nagy volt ahhoz, hogy az áramfolyam nagyobbik részét a váztól távoltartsa. Kimutatható és ta­pasztalati tény is, hogy elegendő mér-5 tékű védelem végett a fémlemezt igen vastagra kell készíteni, így p. o. a Northrup-kemencénél, mely 1000 Herz frekvenciájú árammal dolgozik, 6 mm vastagságú lemezeket írnak elő. Gyakor-0 latban tényleg ilyen méretű lemezeket alkalmaznak. Ez a méret körülbelül há­romszorosa az e frekvenciánál jelentkező behatolási mélységnek. Ha tehát pl. 500 Hz frekvenciájú árammal kívánjuk a ke-5 meneét üzemben tartani, a fenti véde­lemre már 8.5—9 mm vastagságú lemezre volna szükség. Az ilyen berendezés vég­eredményben különösen nagy kemencék súlyát és árát rendkívüli mértékben fo-0 kozná. A találmány ezt a hátrányt szünteti meg és módot ad arra, hogy a védelmet kevesebb anyaggal és kedvezőbb energia­mennyiséggel biztosítsuk. 5 A fentemlített melegedést az okozza, hogy az ernyőre elektromágneses sugár­zás esik és arról részben visszaverődik, részben pedig ez a sugárzás a fémlbe be­hatol és abban elnyelődik. Ez a két fo-0 lyamat a végeredményben kilépő és a védendő vastestre eső sugárzást nagy­mértékben gyengíti. A védelem hatásosr ságát fokozhatjuk, ha fokozzuk a sugár­zásnak az ernyőző fémtestben végbemenő elnyeletósét, aminek az a módja, hogy a 45 fémernyő vastagságát növeljük. Ezt tet­ték az ismeretes védőberendezéseknél. Nagy veszteségek jelentkeztek azonban a felmelegedés folytán a fémben. A ta­lálmány értelmében az ernyő hatásossá?50 gát többszörös visszaverődéssel fokozzuk, amivel egyidejűleg elérjük azt is, hogy az energiaveszteség lényegesen kisebb, mint az eddig szokásos eljárásnál. A találmány értelmében evégből az er- 55 nyőt- két vagy több, egymásmögött el rendezett, párhuzamos, jól vezető, nem mágnesezhető fémtestből készítjük. Lé­nyeges, hogy két egymásra következő fémtest (lemez) egymástól különbözői 60 anyagból, pl. az egyik vörösrézből, a má­sik alumíniumból készüljön, mert csak ebben az esetben érjük el azt a hatást, hogy a sugárzásnak egy része a lemeze­ken való áthatolása közben, minden egyes 65 felületen és nagyobb részben visszaverő­dik. Ha egymás mögött két egynemű le­mezt, p. o. két vörösrézlemezt alkalma­zunk, melyeket egymástól légköz választ el, akkor a sugárzás az egyik lemezből a 70 másikra való áthatoláskor észrevehetően nem verődik vissza. Ennek oka való­színűen az, hogy míg az ilyen kemencék­nél használt sugárzások hullámhossza levegőben több kilométer, fémben csak 75 néhány milliméter nagyságú. Ennek kö­vetkeztében a légköznek a két fémlemez között hatása tulajdonképen alig van, észrevehető visszaverődés nem keletkezik és a két lemez így végeredményben úgy 80

Next

/
Thumbnails
Contents