112547. lajstromszámú szabadalom • Síneket melegen hajlítható berendezés

Megjelent 1935. évi augusztus hó ,126-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112547. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Síneket melegen hajlító berendezés. Maschmenfoau-Aktiengesellschaft, vormals Ehrhardt & Sehmer cég* Saarbrftcken. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 28-ika. A találmány beredezés hengerelt rudak vagy sinek, különösen vasúti és közúti sinek melegen hajlítására. Ismeretes, hogy asszimmetrikás keresztmetszetű hengerelt 5 rudak, különösen vasúti sinek, a maguk vastag, aránylag nagy tömegű fejrészével, vékony gerincével és vékonyfalú talprészével, kihűlés alkalmával elgörbülnek. Mindenekelőtt a talp hül ki és 10 rövidül meg, minek folytán a sín a talp irányában öblössé válik. Csak a legvégén hűl ki a legtovább meleg állapotban maradt fejrész, mely azután szintén megrövidül és minthogy az a talprész kihűlése 15 folytán már előrövidülést kapott, az egész sín a kihűlt állapotban úgy görbül meg, hogy a sín fejoldala nagymértékben öblösre hajlott. A görbülések ívmagassága 30 m hosszú síneknél egész 3 m-re, 20 m 20 hosszúsági síneknél pedig 1.5 m-re rúghat. Az ily görbült sinek a további feldolgozást nagyon gátolják, a hűtőágyakat elrekesztik és kezelésük, az egyengetésnél, bonyolult gépeket és nagyszámú segéd-25 munkást igényel. További gyakorlati eset az, amelyben a síneken a fejrészt edzik. Ezt a fejrésznek vízbe való mártásával' vagy porlasztott víz ráfecskendezésével végzik. Az ily sinek az előbbi példával 30 ellenkezően viselkednek. Az edzés folytán a sinfej igen gyorsan hűl ki. mialatt a talp még meleg marad; így azután a talp a kihűlés során összehúzódik és a kihűlt sín úgy görbül meg, hogy az a talpoldalon 35 igen öblös. Ez esetben nemcsak a kezelés körül, hanem a sín igénybevétele tekintetében is nagy nehézségek lépnek fel, mivel e nagymérvű bajlás kiküszöbölésére az edzett fejrészt nagy mértékben kell igénybevenni, ami nagy törési és re- 40 pedési veszélyt rejt magában. E hiányok elkerülésére eddigelé úgy jártak el, hogy az ily síneket előzetesen a kihűlésnél beálló hajlással ellenkező irányban hajlították, úgy hogy aztán a rúd a kihűlés hatása 45 alatt egyenes alakot vett fel. E munka foganatosítására különböző berendezéseket alkalmaztak. Az egyik megoldás szerint hajlított gerendákat használtak, amelyhez a sínt bizonyos 50 nyomással odaszorították és így a kívánt görbületi alakra hajlították, vagy pedig három vízszintes hengert tartalmazó hajlító gépeket alkalmaztak, mely hengerek a síneket a hárompont-rendszer értelmé-' 55 ben a megfelelő ponton megragadták és a kívánt görbületi alakra hajlították. Mindé gépeknek az volt a hátránya, hogy azokat \ csak igen nehezen lehetett beépíteni és hogy a géppel meghajlított sinek, midőn; 60 a gépet elhagyták, odalt nagy távolságra vándoroltak és így igénybevették azt a terét, melyet tulajdonképen más célokra (a hűtőágyak elhelyezésére) szántak, ami az egész hűtőágyberendezés teljesítőké- 65 pességét csökkentette. További nehézséget okozott az, hogy a hűtőágyban rendkívül nagy terjedelmű, szélesbített görgőjáratfelületeket kellett alkalmazni avégből, hogy a sín útjában a gépből való 70 távozáskor ne legyenek túl nagy akadályok, azaz, hogy a sínnek ne kelljen a hűtőágy vagy a lemezborítás sínjein tovacsúszni, hanem, hogy az görgők mentén fusson ki. 75 Az eddigi gépeknek további hátránya volt, hogy a hajlítógép előtti mezőnyt nem lehetett a hajlított rudak vagy sinek