112518. lajstromszámú szabadalom • Kamrás eljárás dohány elerjesztésére

31 egjelent 1935. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ®öa|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112518. SZÁM. — X/c. OSZTÁLY. Kamrás eljárás dohány elerjesztésére. Dr. Ing. Trojan Józef mérnök Sliíirski Józef mérnök és Befíinger Jan mérnök Warszawa (Lengyelország). A bejelentés napja 1934. évi májns hó 12-ike. Lengyelországi elsőbbsége 1934. évi február hó 9-ike. A dohánynak olyan zárt helyiségekben való természetes elerjesztésére eddig ismeretes eljárások, melyekben az erjedési folyamatot elősegítő feltételeket mestersé-5 gesen létesítjük vagy nem létesítjük, túlságosan sok időt vesznek igénybe. Különösen olyan országokban, melyek éghajlata a természetes úton végzett természetes erjedési folyamatot nem engedi meg, 10 a mesterséges erjesztés a helyes nedvességi és hőmérsékleti feltételek gondos betartását igényli, mely tényezők a természetes erjedési folyamatnál tudvalevőleg döntő fontosságúak, mivel a nyersanyag 15 különben könnyen penészedik. E hátrányok elhárítására már javasolták, hogy a dohányt az ú. n. gyorsított erjesztésnek vessék alá, mely a dohánynak magas, mintegy 90 C°-on vagy még magasabb hő-20 mérsékleten való kezeléséből áll. Már most azt találtuk, hogy a forró levegővel vagy túlhevített vízgőzzel való hőkezelés a dohányt a penészesedéitől ugyan nagy mértékben megvédi, a tennék azonban csupán 25 többhónapos érlelés után kapja a természetes úton elerjesztett dohány valamennyi tulajdonságát. Azt találtuk továbbá, hogy a természetes erjesztési folyamat jelentős mértékben 30 megrövidíthető és a dohány egyidejűleg aj penészesedéstől megvédhető, amikor az erjedés 45—75 C° közötti hőmérsékleten, a legcélszerűbben mintegy 60 C°-on történik és a környező levegő nedvességfokát emel-85 lett 65—85%-on tartjuk. A hőmérséklet és nedvesség mértékét az elerjesztendő nyersanyagoknak megfelelően az említett határokon belül választjuk. Az erjesztést zárt helyiségekben végezzük, úgyhogy az azokban uralkodó hőmérsékletet és nedvessé- 40 get az említett mértékre fokozatosan növeljük. A dohányt azonban szállítószalagra is helyezhetjük és egy sor kamrán megfelelő sebességgel vezethetjük át, mely kamrák hőmérséklete és nedvessége foko- 45 zatosan változik, hogy a kamrák egyikében a fentemlített értékeket elérje. Mint a végzett kísérletek mutatják, az erjedés időartamát néhány napra sikerült, rövidíteni, amikor is teljesen elerjesztett, 50 használatra alkalmas dohányt kapunk. A fent leírt eljárással előállított termék minőség, színezés és íz szempontjából homogénebb, mint az ismeretes eljárással elerjesztett dohány. 55 Példa. A rendes nedvességtartalmú elerjesztendő dohányt csomónként halmozzuk fel és hevítő- és nedvesítőberendezéssel, valamint hőmérőkkel és higrométerekkel, 60 illetve pszichométerekkel felszerelt kamrában helyezzük el, mely műszerek a hőmérséklet növelését és ellenőrzését, valamint a nedvesség fokának a fentemlített határok között tartását az erjesztés egész 66 tartama alatt megengedik. Bizonyos számú dohányosoméba, a nyersanyag hőmérsékletének ellenőrzésére, hőmérőket dugunk be. A kamra elzárása után a hőmérsékletet fokozatosan 55—75 C°-ra fokozzuk és 70 az erjesztés egész tartama alatt ezen a hőmérsékleten tartjuk, amikor is ügyelni kell arra, hogy a kamrában lévő levegőnek nedvessége a dohány mindenkori nedvességének megfelelően szigorúan 65—85 % 75