112510. lajstromszámú szabadalom • Furnérlap

31 egjelent 1935. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1125ÍO. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Furnirlap. Kaufmann Pál oki. mérnök Szeged. A bejelentés napja 1934. évi április hó 21-ike. Módosítási elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 28-ika. Száradáskor vagy mechanikai igénybevételek esetén, pl. hajlításnál, a furnirlapok, tudvalevően a rostok irányában hasadnak és e hasadások végighúzódnak 5 a hasadási vonalba eső roston, méltóknál fogva a furnirlapokat ott, ahol nagyobb igénybevételek lépnek fel, csak korlátolt mértékben lehet használni. E hátrány kiküszöbölődik a találmány sze-10 rinti furnirlapnál, minthogy ez nagyobb teherbíróképességű tárgyak, pl. burkolatok, szállítóládák, stb. előállítására is használható. A találmány, lényegileg, abban van, 15 hogy a furnirlap rostjai a rostok irányától eltérő irányú és egymástól bizonyos távolságban alkalmazott huzalokkal öszsze vannak fogva. Az összefogó huzalok alkalmazása folytán a hasadások nem, 20 tudnak a rostok egész hosszában végigvonulni, hanem két-két huzal közötti szakaszra korlátozódnak. A esatolt rajzon a találmány több példaképen felvett kiviteli alakjában van fel:25 tüntetve. Az 1. ábra az összefogó huzalokkal ellátott furnirlap felülnézete, a 2. ábra a furnirlap egy része felülnézetben, nagyobb méretben, a 80 3. ábira a furnirlap egyrészének keresztmetszete, a 4. ábra három egymásra fektetett lemezből álló furnirlap keresztmetszete, az 5. ábra betétes furnirlap hosszmetszete, 35 a 6. ábra az 5. ábra szerinti furnirlaptól eltérő kivitelű betétes furnirlap hosszmetszete, a 7. ábra több egymás mellé rakott lemez-40 bői készült furnirlap keresztmetszete, a 8. ábra pedig több egymás mellé rakott lemezből készült furnirlap felülnézete. (a) a furnirlemez, amelynek rostjai hosszirányban futnak. E rostok irányától eltérő irányban, legcélszerűbben azokra 45 keresztirányban, egymástól bizonyos távolságban, (b) huzalok vannak alkalmazva, melyek a furnirlemez rostjait öszszefogják. A rajzon feltüntetett kivitelnél a rostokat összefogó huzal kézi- vagy 50 gépvarrat alakjában van alkalmazva, lehet azonban a huzalokat tetszésszerinti más módon is, pl, átfüzéssel, horoggal, stb. felerősíteni. A 4. ábrán feltüntetett kivitelnél a fur- 55 nirlap három egymásra fektetett furnirlemezből áll és a (b) össfcefogóhuzalok mindhárom furnirlemezen áthaladnak. Ilymódon a huzalok mindhárom lemeznek rostjait összefogják és azonkívül a három po lemezt egymáshoz is erősítik. Az 5., 6. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a felső (a) és az alsó (al) furnirlemez között keskeny (c) betétlapok vannak elhelyezve, melyek maguk is furnirlemezeik 65 vagy pedig idegen anyagból, pl. vékony fémből, drótszövetből, stb. készülnek. A (b) összefogóhuzalok keresztülhaladnak e (c) betétlapon is (5. ábra) vagy pedig « betétlapok két-két (b) huzal között feküsz- 70 nek (6. ábra). A 7. ábrán feltüntetett kivitelnél a furnirlap több egymás mellé rakott, kisebb (a2, a3, a4) darabból áll, mely darabok (b) bszszefogóhuzalokkal vannak ellátva. Az 75 egyes darabok az (f) széleknél találkoznak egymással, ahol egymásra vannak fekteve vagy éllel egymásnak fekszenek és az; egymásra vagy egymásnak fektetett részek (b) huzallal vannak összefogva és 80