112503. lajstromszámú szabadalom • Készülék a röntgensugárzás energiájának mérésére

í. t. Az üireges alak tehát azt eredményezi, hogy annak az energiának túlnyomó részié, amely sík lapok alkalmazása esetén a környezetbe jutna, szintén 5 meleggé alakul: azi üregből a (2) nyíláson át még így is kijutó energiakészlet már elhanyagolhatóan kicsiny. Ha éppen kívánatos, még ennek az energiamennyiségnek egy része is visszatartható, ha a (0 nyílást, pl. vékony alumíniumlemezzel fledjük, amely a beeső röntgensugárzás energiájának csak 1-től egészen 2 eziriedrésizéig terjedő mennyiségét nem bocsátja át, a szóródó, visszaverődő stb. 15 sugarakkal, főleg pedig a kiváltott eílek ír ón okai szemben azonban kevésbbé átbocsátó. Aizi üreges kialakítással még a következő hatás érhető el: Az. (5) sugár az. (a.) 20 vastagságú a.nyagréteget a kúppalást csútísszögével Meghatározott (b) hosszúságban járja át, a röntgensugarak elnyelése szempontjából tehát azi (a) falvastagságú kúppalást a sugár irányára 25 merőleges (b) vastagságú felfogó anyagréteggel egyenértékű. A kúppalástként kialakított felifogó tehát számottevően vékonyabb fallal készülhet, mint a sugár irányára merőleges, azonos mértékben el-30 nyelő síklap, anélkül, hogy tömege ez utóbbinál nagyobb volna. A találmány szerinti sugár felifogó bármely alkalmas anyagból pl. valamely rendszámú fémibol (W, Pt> Au, Pb, Bi, 35 stb.) készülhet. Megfelelő falvasitagság esetén az; anyagba behatoló röntgensugár egészében elnyelődili. A lehető nagymértékű hőfokemelkedés érdékébein: azonban, a tömeg csökkentésére kell törekedni. Ez. 40 példakép és pedig 0.1—0.2 Á (IÁ =1(J-7 mm) hullámhosszú sugarakat tartalmazó tartományra szorítkozva, a következő meggondolások alapján érhető el: A 2. ábra (Pb.) görbéje az ólom (a el-45 nyelési együtthatóját tünteti fel különféle hullámhosszaknál, a s sűrűséggel osztva (ú. n. tömegelnyelési együttható). Ha pl. a sugárra merőleges, 1 cm2

nagyságú ólomlemez vastagságát úgy választ-50 juk meg, hogy a tömege egy gramm legyen, akkor erre a lemezre az ismert átbocsájtási képletből kiszámítható, hogy a fj./5

értéknek legalább 4.5-nek kell lennie, hogy a sugár gyakorlatilag teljesen el-55 nyelődjék. A 2. ábrából azonban kitűnik, hogy pl. 0.14—0.18 Á hullámhosszaknál u./a értéke 4.5-nél kisebb, tehát az ólomlemezt, az ekkora hullámhosszúságú sugarak elnyeletése céljából, vastagítani, vagyis tömegét növelni kellene. 60 A sugárfelfogó tömegének növelése elkerülhetővé válik, ha az két vagy több alkalmasan választott fémből készül. így pl. az ólom egy része wolfrámmal helyettesíthető. A wolfram (W) elnyelési görbé- 65 jéből (2. ábra) ugyanis kitűnik, hogy tömeg-elnyelési együtthatója a 0.14—0.18 Á hullámhosszaknál az óloménál nagyobb. A különféle anyagok elnyelési együtthatójának ismert additiv tulajdonságát fel- 70 használjuk a találmány szerinti elnyelőnél. Ha ugyanis az ólom tömegének egy részét azonos tömegű wolfrámmal helyettesítjük, akkor az eredő elnyelési együttható a 0.14—0.18 Á hullámhosszak tartó- 75 mányában nagyobb lesz, mint az ólomé önmagában, mimellett az összes tömeg változatlan marad. Látható tehát, hogy az ólomból és wolfrámból készült felfogó rétegvastagsága és ezzel a tömege azonos 80 elnyelőképesség esetén a 0.14—0.18 A hullámhosszak tartományában kisebb, mint a pusztán ólomból készülté. A 2. ábrán eredményvonallal meghúzott görbe egyenlő tömegű ólomból és wolfrámból 85 álló anyag tömeg-elnyelési együtthatóját tünteti fel. Miután, mint ismeretes, az elnyelési együtthatók additiv tulajdonsága egyaránt fennáll mind az egymás mellett 90 álló, mind az ötvözött fémeknél, a két vagy több fémből készült sugárfelfogók ötvözetekből, keverékekből, vagy egymásmelleit olyképen elrendezett fémrétegekből készülhetnek, hogy ezeket a rönt- 95 gensugár egymásután járja át. Vizsgálatok során kitűnt, hogy az így készített elnyelők a röntgensugár hatására rövid idő (1—2 perc) alatt melegszenek fel. A találmány szerinti, az új sugárfelfo- 100 góval felszerelt készülék egy példaképem kiviteli alakját metszetben a 3. ábra tünteti fel. A 30°-os csúcsszögű, kúppalást alakú (6) sugárfelfogóhoz hozzáforrasztott, két 105 különböző fémből való (7) és (8) vezetők hővillamos elemként működnek. A (7) vezető a nagytömegű (9) réztömbbel, a (8) vezető a (10) réztömbbel áll villamos és hővezető kapcsolatban, mimellett ez no utóbbit a (11) csillámlemez a (9) tömbtől elszigeteli. A réztömbökhöz csatlakozó (12) és (13) vezetékek árammérő készülékhez, pl. nagyérzékenységű galvanométerhez vezetnek. 115 A kísérletek folyamán kedvezőnek mutatkozott olyan hővillamos elem alkalma-