112491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramok erősítésére

Megjelent 1935. évi jiilius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112491. SZÁM. VÍI/j. OSZTÁLY. Eljárás áramok erősítésére. Dr. Krawinkel Güiither mérnök Berliii-Lichterfelcle-Ostbaii. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 25-ike. Az egészen nulla frekvenciáig, ZLZ&Z egyenáramig terjedő összetett váltakozó áramok erősítésére való erősítőket közvet­len erősítés alkalmazásakor egyenáram-i 5 erősítőknek szokták nevezni. Ha nagymér­tékű erősítés elérésére többfokozatú erősí­tést alkalmaznak, minden ismert egyen­áramerősítőnek RZ cLZ alapvető hibájaj van, hogy az erősítők nemcsak a bevezető 10 érintkezőkre vezetett, felerősítendő fe­szültséget erősítik meg, hanem a rács-, katóda- és anódafeszültségeknek a gya­korlatban soha el nem; kerülhető ingado­zásait is. Ennek az a következménye, 15 hogy nagyfokú erősítésnél pl. az első rács­előfeszültségnek már kis változásai is ele­gendők a végcsövekben a munkapont lé­nyeges eltolásához és már rövid üzemidő után a végcsövekben zárás létesítéséhez. 20 Ez az alapvető hiba az egyenáramerősí­tőknek nagyfokú erősítéshez való felhasz­nálását eddig megakadályozta. A találmány értelmében az egyenáiram­erősítőkinek ezt a hibáját kiküszöböljük, 25 minthogy az erősítőt olyanra készítjük, hogy különbséget tudjon tenni a kívánt és nem kívánt feszültségingadozások kö­zött és az utóbbiak az erősítőben kiküszö­bölődjenek. 30 Az 1. ábra a találmány egyik példa­képeim megoldási alakját tünteti fel. A két (Rl, RÍ') csövet az (Egl, H) és (Eal) rács-, katóda-. illetve anódafeszültségek táplálják, (rgl, rgl'. ral') ós (ral) a rács-85 és anódaellenállások. Az (Rl') cső (d) anódapontja az (Eg2) ellentelepen át az (R2') cső rácsához van kapcsolva, e eső anódája pedig az (Rl) cső (e) anódapont­jáíhoz van kapcsolva. Tehát az (ral) anódaellenállás az (Rl) és (R2') csövek 40 közös ellenállása. A találmány értelmé­ben szükséges, hogy aiz egymásután kap­csolt (Rl') és (R2') csöveknek ugyanak­kora legyen az erősítése, mint az (Rl) cső­nek. Az erősítő úgy működik, hogy az 45 (a—Íj) bevezető érintkezőkre az erősítendő feszültség ellenfázisban hat. Minthogy a felső erősítőágban az (Rl) csövön át, az (rgl) ellenálláson lévő feszültség fázisa csak egyszer fordul meg, az alsó erősítő- 50 ágban a két egymás mögé kapcsolt (Rl' R2') csövön át azonban az (rgl') ellenállá­son lévő feszültség fázisa kétszer fordul meg, az (a—b) bevezető érintkezőkön az ellenfázisú gerjesztés okozta megerősített 55 feszültségek az (ral) ellenálláson és így az (e—f) kivezető érintkezőkön is egymás­sal összeadódnak. Ha viszont pl. az (Egl) rácsfeszültség megváltozik, akkor ez a fe­szültségingadozás az (Rl) és (Rl') csövek 60 rácsaira egyenlő fázissal hat és a fellső és alsó ágban azonos erősítésfok alkalma­zása esetén az (iral) ellenálláson nyilván­valóan kompenzálódik, vagyis kiküszöbö­lődik. Ilymódoin; az (a—b) bevezető érint- 55 kezőkhöz ellenfázissal vezetett feszültsé­geket a kívánt módon megerősítjük, a inemkívánt feszültségingadozásokat pedig elnyomjuk. Az előbbiekben kifejtett alapelvnek sok- 70 féle alkalmazása lehetséges. A 2. ábra pl. háromfokozatú egyenáramerősítőt mutat, melynél a katódák különböző egyenáramú potenciálon vannak. A felső ágban soro­sain kapcsolt három cső, a:z alsó ágban pe- 75 dig négy cső van. A találmány érteűimlé­be.n szükséges, hogy a felső ós alsó ág erő­sítési foka egyenlő legyen. Az alsó ág két-

Next

/
Thumbnails
Contents