112485. lajstromszámú szabadalom • Térfogatos folyadékmérő a mérendő térfogatra gyakorolt hőhatás megakadályozásával

— 2 — szülék feladatát és célját semmiképen sem valósíthatják meg. A találmány ezzel szemben folyadékmérőkhöz különleges, víznyomiálstsial mű-5 ködő, lökethatároló berendezést ad, amelynek az a jellemzője, hogy anélkül, hogy a mérendő folyadék vagy a kiterjedő elein lciterjedési együtthatóját kísérletileg meg kellene határozni, a dugattyú löketét köz-10 vetlenül vagy közvetve maga a kiterjedt határoló elem szabályozza. Az új berendezésnél a mérőhenger belsejében önmagában ismert, hosszában megnyújtható, rugalmas, folyadékkal töltött, zárt test van, 15 amelynek kiterjedőképessége arányos a mérendő folyadék kiterjedési együtthatójával, amit úgy érünk el, hogy ezt a kiterjedő testet olyan folyadékkal töiltjtik meg, melynek kiterjedési együtthatója a 20 mérendő folyadékénak felel meg, vagy azzal bizonyos arányban áll. A víznyomással működő kiterjedő test egyúttal tulajdonképen ütközőt alkot, minthogy ennek a testnek a belsejében lévő kiterjedt 25 folyadék nem összenyomható. Ez a körülmíény is jelentősen leegyszerűsíti a találmány szerinti berendezést az ilyenfajta ismert mechanikai berendezésekhez képest. 30 A csatolt rajz a találmány lényegét tünteti fel, még pedig az 1. és 2. ábra a hőérzékeny testet tartalmazó mérőhenger két metszete, a 3. és 4. ábra pedig a hőérzékeny test 35 más megoldási alakjait mutatja, végül az 5. abra a dugattyúlöket központi szabályozásával működő, többhengerű mérőberendezés hőérzékeny testjének az elrendezését tünteti fel. 40 Az 1. ábrán látható (1) mérőhengerben a (2) dugattyú a (3) dugattyúrúd révén mozog, melynek (5) vastagítására fekszik fel. A bal véghelyzetben a (6) dugattyú-csavaranya a (7) kengyelhez ütkö-45 zik. A dugattyú löketét a jobboldali véghelyzetben a (4) ütköző határolja. A mérendő folyadék a (8) nyíl irányában, a szívószelepen át lép be és a (9) nyíl irányában a nyomószelepen át nyomódik ki. 50 A dugattyúrúdat külső erő mozgatja és mozgását számlálómű regisztrálja. A dugattyú löketét az átfolyó folyadékmennyiséget mérő berendezésben is hasonló módon haitárolhaitjuk, ahol több (1) méirő-55 henger van, a dugattyú mozgása mindkét oldalon korlátozott és a folyadék be- és kivezetését elosztó-tolattyú szabályozza, amikor is a nyomás alatt bevezetett mérendő folyadék maga mozgatj a a mérőt. A jobboldali (4) ütköző helytálló, a bal- 60 oldali ütközőt pedig hőérzékeny test alkotja. Ez utóbbi önmagában ismert (10) hengeres részből áll, amelynek a tengelyirányú kiterjedés lehetővé tételére hullámos köpenye van, a homlokfalak 65 pedig helytállóak és szorosan elzártak; a henger belsejét a mérendő folyadékkal azonos folyadék vagy vele egyenlő hőkiterjedésű folyadék tölti meg. A (10) hengeres rész keresztmetszetével azonos ke- 70 resztmetszetű bezárt folyadékoszlop hossza egyenlő a dugattyúlökettel. A helytálló jobboldali (11) homlokfal a (12) kengyelág közvetítésével a födélben megerősített (13) csavar révén szilárdan kap- 75 csolódik a födéllel és a (14) ellenanya biztosítja, a (7) kengyelek pedig a támasztóíelületet a baloldali (15) mozgatható homlokfallal kötik össze. A (15) homlokfal a bezárt folyadék hőmérséklet- és térfogat- 80 változásakor eltolódik és a (7) kengyel révén a felfekvési felület is eltolódik, tehát a dugattyú lökete megváltozik. Ha pl. hideg folyadékot mérünk, annak térfogata a rendes hőmérsékleten elfoglalt térfogat- 85 nál kisebb- Ekkor a (10) rugalmas test megrövidül és ugyanilyen mértékben rövidül meg a dugattyú lökete is. A (10) test és a dugattyúlöket egyenlő hosszánál a löket megrövidülése a folyadék térfogata- 90 nak a csökkenésével éppen egyenlő és a mért mennyiség" egyenlő a folyadék súlymennyiségével, közönséges hőmérsékleten. A holtjáték csökkentésére és annak a megakadályozására, hogy a (10) testben 95 léghíjas tér keletkezzék, a baloldali homlokfalra a (16) rugó hat. A baloldali fedél viszonvlagos mozgása víznyomású katarakttal fékezhető. A helyes működés előfeltétele, hogy a íoo mérendő és a (10) testbe bezárt folyadék hőmérséklete kiegyenlítődjék. Ez a követelmény gyakorlatilag teljesül. A hőérzékeny test az áramló folyadékban foglal helyet, nagy a felülete, jó hővezető anyag- l^5 ból készült és a mérés megszakítás nélkül hosszabbb időn át történik. Azonkívül, a környezet hőmérséklete éppen úgy, mint a mért folyadék hőmérséklete, szűk határok között mozog, úgy, hogy az egész be- ^ rendezés nyáron már viszonylag meleg és télen hideg. Az 1. ábra csupán a találmány alapelvét tünteti fel. A hőérzékeny test különböző alakú és szerkezetű lehet. így pl. a 3. á<bra rövid hőérzékeny testet mutat, amelynek