112482. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gáztöltésű, izzókatódás egyenirányítócső, különösen nagy feszültségekhez

— 2 — üvegből van. A beforrasztási hely a (28) üvegcsövecskében folytatódik, mely a rajzon látható módon közvetlenül addig a pontig ér, ahol a (28) drót a (20) anódába, 5 lép. A kehelyalakú anóda oldalfalai ezen a helyen túl a beforrasztási hely felé haladnak. A (28) csövecskéhez, mely a (28) árambevezető drótot oly kis hézaggal veszi körül, mely a drótnak a hőtágulás 10 okozta kiterjedését épen még megengedi, hosszának közepe táján valamivel bővebb, (29) üvegcső van forrasztva. A (29) cső a (24) drót beforrasztási helyén túl, az (1) cső üvegfalazatának közvetlen közelébe 15 nyúlik. Az anóda árambevezetődrótját és annak beforrasztási helyét borító üvegcsövek célszerűen (épúgy, mint a kisütőcső egész búrája) kemény üvegből vann,ak. Célszerű lehet azonban az 1. ábrán árnyé-20 koltan rajzolt (28, 29) üvegesőrószeknek pirex-üvegből való készítése, míg a búra m(

aga és az üveg a beforrasztási helyen wolfram-keményüvegből van. A (29) csövecskét azonban a (28) csőre, 25 annak alsó széléhez közelebb is ráilleszthetjük, esetleg úgy, hogy a (28) cső alsó széle a (29) csőbe (a görbületi vonal szempontjából) folytonosan megy lát. A találmány szerinti cső ívfény-, illetve 30 ívfényszerű kisüléssel (villanó ívvel) dolgozik és ebből a célból gáz- vagy gőztöltést tartalmaz. Gáztöltésként célszerűen nemes gázt vagy nemes gázok keverékét használjuk. Előnyösen azonban gőztöltést, 35 még pedig higanygőztöltést alkalmazunk. A higanygőz a (19) higanykészletből fejlődik, mely a cső fenekén van. Higany helyett gőzfejlesztő anyagként esetleg higanyamalgámot is használhatunk. 40 Az 1- ábrán szemléltetett csővel a találmány alapját képező kísérleteknél 6 ,am>p. erősségű egyenáramot kaptunk, még pedig 25.000 Volt rekesztő feszültségnél (csúcsérték). A találmány szerinti csövek tehát különösen nagy feszültségek előállítására, illetve átalakítására alkalmasak és ezért előnyösen alkalmazhatók olyan berendezésekben, melyeknél az anódcsövek nagy anódfeszültségét váltakozó feszültségből 50 egyenirányítással állítjuk elő. A csőnek a találmány szerinti kiképzése még azt az előnyt is biztosítja, hogy a csövet rendkívül kis méretűen lehet előállítani. A csőnek az 1. ábrán szemléltetett 55 előnyös megoldásánál, melynél, mint már említettük, a cső 25000 Volt rekesztő feszültséggel minden további nélkül működtethető, a cső hossza az üvegrész legfelső végétől annak legalsó végéig 275 mm, amikor is az üveggömb (azaz a eső középső 60 része) 125 mm. átmérőjű. Ennél a példakénti foganatosítási alaknál az anóda homlokfelülete (illetve az anóda legelülső ponja) ós a (6) ernyő legelülső pontja közötti távolság kb. 8—10 mm; az izzóka- 65 tódának a cső fenekétől és így a (19) hlganycsepptől mért közepes távolsága 155 mm. A higanycsepp emellett gyakorlatilag szobahőmérsékleten van. A katóda lábrészének és az ezt tartal- 70 mazó beforrasztási helyeknek árnyékolására még a további (30) árnyékoló lemezt is alkalmazhatjuk, mely fémből van és célszerűen a (3) támasztódróton van megerősítve. A (30) árnyékoló lemeznek a (4) 75 és (5) árambevezetődrótok számára furatai vannak. Ezt az árnyékoló lemezt vagy esetleg több ilyen árnyékoló lemezt különösen akkor alkalmazzuk, amikor a (16) henger alúl nyitott vagy pedig akkor, ami- 80 kor a (16) henger alkalmazásától egyáltalában eltekintünk és az anóda és katóda közötti hézag elfedésére csupán a (6) ernyőt használjuk. A (3) tartódrótot a katóda lábrészén át 85 ki is vezethetjük és a katóda áramvezetéseként használhatjuk. Ezzel egyszerűen elérhetjük, hogy a katóda fűtőáramától származó mágneses mező kifelé kompenzálódik. A részkatódákat ekkor ennek 90 megfelelően kapcsoljuk; a (3) drót a fűtőáraim hozzávezetése, míg a részkatódák a fűtőáram közös visszavezetései. A 4. ábra a találmány további példakénti foganatosítási alakját szemlélteti. 95 A 4. ábrán feltüntetett cső katódaszerkezete hasonló az 1. ábrán szemléltetett cső katód,aszerkezetéhez, azzal a különbséggel, hogy a 4. ábrán látható csőnek ízzókatódaként nem négy kettős spirálisa,, 100 hanem csupán két kettős spirálisa van. Az 1. ábrán szemléltetett cső (16) hengere helyett a 4. ábrán látható csőnél a (31)' bádogszekrényt alkalmazzuk, melyben a kisütőpálya tengelyével párhuzamosan el- 105 rendezett két kettős spirális van. A (31) szekrényben ennek megfelelően két lyuksor van, melyek közül az egyik (32) lyuksor a szekrény elülső oldalán van és a rajzon látható. A második kettős spirálishoz tartozó lyuksor a (31) tartály hátsó oldalán van. A (31) tartály a (30) árnyékoló lemezen nyugszik. A 4. ábrán szemléltetett cső anódája a karimás szélű (33) grafitkorong. A csőnek a katóda felőli 115 oldalán a (34) foglalat van. Az anóda a (35) huzalhoz csatlakozik. A találmány további példakénti fogana-