112480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lenrostok nemesítésére

Megjelent 1935. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112480. SZÁM. — XIV/a/1. OSZTÁLY. Eljárás lenrostok nemesítésére. Tóth Pál magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi július hó 16 ika. Lenjszalmából biologiai folyamatokkal, majd ezt követő mechanikai kezeléssel termelik a nyers lenrostokat. E nyers lenrostokat fonallá dolgozzák fel és csak 5 ebben az állapotban vagy még tovább feldolgozva, szövés után fehérítik, illetve vetiik alá kémiai kezelésnek. Ez a feldolgozási mód a lenrostokból eddig a szokásos módon előállított áruk-10 nál általában megfelelt, melyektől nem annyira a rostanyag finomságát, vékonyságát kívánták, hanem annak a szilárdságára voltak elsősorban tekintettel. A lenrostok kikészítésénél nem arra töre-15 kedtek, hogy minden egyes elemi rostszál a többitől elkülönített legyen. Gazdasági szempontból megokolt lehet, hogy oly országokban, melyek gyapotot nem termelnek, vagy nem tudnak meg-20 felelő minőségben termelni, de amelyekben a len jól megterem, a len rostokból a gyapotot legalább résziben helyettesítő rostokat tudjunk előállítani. A gyapotrostok általában vékonyabbak, finomab-25 bak a lenrostoknál, fogásuk, 'hővezetőképességü'k azoktól különbözik, úgy hogy a gyapotot emiatt nem lehet minden, további nélkül lenrostokkal helyettesíteni. Lenrostokat gyapotrostokihoz eddig is 30 próbáltak keverni, de ily módon csak csekély, pl. 5% lenrostot használtak. Kitűnt, hogyha nyers lenrostokat még azok fonallá való feldolgozása előtt vetjük alá kémiai kezelésnek, fehérítésnek, 35 akkor a rostkötegek oly elemi rostokká válnak szét, melynek tulajdonságai a gyapotéhoz közelebb állanak, ahhoz hozzásimulnak, úgy hogy lényegesen több, így pl. 25% len,rost is keverhető a gyapotfonalakba anélkül, hogy az észrevehetően 40 befolyásolná annak minőségét, sőt az ily módon kezelt rostok pamuttal való keverés nélkül a pamutipari gépeken önmagukban is feldolgozhatók. A találmány értelmében a szokásos módoin kitermelt 45 nyers lenrostokat fonallá való feldolgozás előtt vetjük alá oly vegyi anyagok behatásának, melyek az egyes rostokat szabaddá, puhává és fehérré teszik. A vegyi kezelés során a rostokat cél- 50 szerűen előbb lúgos fürdőkkel kezeljük, így szóda vagy nátronlúgoldattal főzzük. A főzés után a rostokat vízzel kimossuk, majd célszerűen oxidáló hatású fehérítő szereikkel kezeljük. 55 A fehérítéshez használhatunk peroxidókat, klórt, ihipokloritokat, perborátot, de különösen előnyösen permanganátsókat. E fehérítő anyagokat célszerűen savas, pl. kénsavas vagy sósavas közegben 60 hagyjuk a rostokra behatni. A fehérítést követőleg a rostokat célszerűen puhítóanyagokkal, mint olajemulziókkal vagy pl. szappanoldattal kezeljük. Igen előnyös, ha a rostanyagokat 65 a kémiai kezelés előtt hideg vízben pl. 12 órán át áztatjuk. Lenrosthulladékokat fonallá való feldolgozás nélkül fehérítettek már, azonban e silány minőségű anyagot a papírgyártás- 70 hoz, nem pedig fonalak gyártásához használták. A textiliparban felhasználható lenrostokat kémiai anyagokkal nem fehérítettek és nem nemesítettek azokniak fonallá való feldolgozásuk előtt. 7

5 Az eljárás célszerű példakéntii kivitelét az alábbiakban adjuk meg: A fás anyagoktól a szokásos módon meg-