112474. lajstromszámú szabadalom • Rugózás, különösen gépjárművekhez

Megjelent 1935. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI KAS 113474. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Rugózás, különösen gépjárművekhez. Daimler-Beiiz Aktieng-esellschaft cég1 Stuttgart-Untertürkheim. Pótszabadalom a 110383. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi augusztus hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 31-ike. A találmány a törzsszabadalomban is­mertetett rugózás továbbképzése. A törzs­szabadalom szerint elsősorban is függélyes vagy lényegileg függélyes tengely körül 5 csekély kilengést megengedő módon ágyaztuk és kilengés ellen rugalmasan megtámasztottuk azokat az elemeket (csatlórudakat, lemezrúgókat stb.), melyek a kerekeket a kerettel összekötik. 10 Az újabb találmánnyal mindenekelőtt a rugalmas megtámasztásnak, valamint a lengőtengelyelemeknek, különösen haránt­rugók ilyen elemeinek igen célszerű ki­képzését és elrendezését érjük el. A talál-15 mány szerint a lemezrugókat vagy más efféle szerveket, pl. azokat tokszerűen kö­rülvevő csapdarab révén a kereten for­gathatóan ágyazzuk és főleg két olyan karral képezzük ki, melyek rugalmasan 20 támaszkodnak, pl. gumipufferekhez. Utób­biakat előnyösen előfeszültség alatt tart­juk, mely célból azokat a karokon tör­ténő megtámasztás mellett, anyákkal vagy más ilyen szervekkel egymásfelé szorít-25 juk. A mellékelt rajz a találmány szerinti rugózás egyik foganatosítási alakját pél­daképen tünteti fel. Az 1. ábra a találmány alkalmazását ha-30 rántrugó és egy-egy csatlórúd alkotta lengő tengelyen szemlélteti. A 2. ábra a harántrugó és a keret kapcso­latának harántmetszete, a 3. ábra pedig felülnézete. 35 (a) a keret (1. ábra), (b) pedig a haránt­rugó, melynek középrészét a kéttagú (c, d) tok kapocsszerűen veszi körül (2. ábra). Az alsó (d) részt az (e) csavarokkal a felső (c) részhez szorítjuk, úgy hogy a rugó a tóikban sem elmozdulni, sem elfordulni 40 nem tud. A felső (c) résznek csapszerű (f) toldata van, melyet a kerethez erősített (g) ágyazóbakban a (h) csapágycsészék és az (i) nyomott csapágy révén forgathatóan ágyazunk. Az (f) toldatot tengelyirányú 45 eltolódás ellen a felső (k) szorítólap és az (1) csavar biztosítja. A felső (c) tokrészen továbbá (ml, m2) karok vannak, melyek pl. előre vagy ezenkívül hátra is irányulnak (3. ábra). 50 Ezekben a karokban az (nl, n2) anyás csa­varok beállíthatók. A (g) ágyazóbaknak, továbbá (o) szeme van (2. ábra), melybe kétoldalt egy-egy gyűrűalakú (pl, p2) gumipuffert helyezünk (3. ábra). A puffé- 55 reket belső átmérőjükön és külső oldal­lapjukon a (ql, q2) karmantyúk fogják közre, melyekhez az (nl, n2) anyákat csa­varoljuk. A karmantyúk olyan méretűek, hogy a gumi bizonyos mérvű összenyo- 60 mása után egymással érintkeznek és ekként a gumi túlterhelését megakadá­lyozzák. Az (ml, m2) karokon, (o) szemen és a gumipuffereken, az anyákon és kar­mantyúkon belül átvezetett (r) csaprúd 65 egyrészt az egész támasztó szerkezet egyiittartására, másrészt az (nl n2) anyák­nak az (s) ellenanyák segélyével történő biztosítására valók. Egyebekben utalunk a törzsszabada- 70 lomra, melynél ugyancsak tetszés szerinti egyéb megoldásokat is alkalmazhatunk a független rugózású, illetve vezetésű mellső kerekek verésének elhárítására.

Next

/
Thumbnails
Contents