112441. lajstromszámú szabadalom • Körszövőszék tönmlőalakú szövetek előállítására

— 8 — azon a nyíláson át, mely úgy adódik, hogy a páros és páratlan láncfonalak más-más fejfáról származnak. Ez a kar a szövőszék függőleges tengelyvonala 5 körül forog, még pedig vagy közvetlenül a szövőszék tengelyével vagy csapjával egyező tengely körül vagy pedig olyan körpályán csúszik, mely a szövőszék függőleges tengelyvonala körül 10 koncentrikusan helyezkedik el. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az I. íibrE sl körszövőszék vázlatos metszete, a 15 2. ábra a vetülékhordozószerv elrendezésének és hajtásának nagyobb léptékű részletrajza, a 3. ábra diagrammot mutat, mely az egyik lehetséges kombinációt jelzi a 20 nyüstök mozgásának és a szádváltásnak a vetülékhordozószerv előrehaladásával összhangban való foganatosítása számára. Az (1) tengelyt (1. ábra) a gép haj tókorongja kúpkerókhajtással hozza for-25 g'áisba. Az (1) tengelyre négy darab (3) jelzésű bolygókerékkel kapcsolódó (2) homlokkerék van ékelve. Az említett bolygókerekek közül a rajz csak kettőt mutat. Mindezen kerekeket tok zárja kö-30 rül, amelyből a (3) bolygókerekek függőleges (4) tengelyei kinyúlnak. E (4) tengelyek felső végére egy-egy darab (5) jelzésű fogaskerék van erősítve (1. és 2. ábra). Ezt a szerkezetet úgy is módosít-35 hatjuk, hogy a fogaskerekek, tehát a tok számára is jóval kisebb méreteket választunk, mely esetben az (5) fogaskerekeket univerzális vagy kardan csuklókon át ferde tengelyeik hajthatnák. 40 A (8) vetülékhordozószerv (6) körpályán csúszik és ezt a (8) szervet, melyet alkalmas bordák vezetnek, a már említett (5) fogaskerekek mozgatják. A (8) vetülékhordozószerv belsejében a megfe-45 lelő vetülóktöltés van, mely ennél a vetülékhordozószervnél ugyan korlátozott, azonban a szerv méreteire való tekintettel mégis lényegesen nagyobb, mint más fajtájú körszövőszékek esetében. 50 A külső (9) vetülékhordozó (1. ábra) a gép felső részének (10) tengelye körül forog és ott a (11) lapban végződik, mely a vetülékhordozót alkotó (9) karral együtt forog és a vetülék,töltés olyan készletéit 55 tartalmazza, mely a gép egy napi teljesítményéhez elégséges, ami gyakorlatilag folytonos töltést jelent. A (11) lap és a (9) vetülékhordozó hajtását többféleképen lehet megoldani, így pl. az 1. ábra szerint a hajtás (12) és (14) lánckerekek, 60 (13) lánc, (15) tengely és (16) kúp- vagy csavarkerékhajtás révén történik. A (8) vetülékhordozó quadránsalakú (3. ábra), amivel elérjük, hogy még mielőtt az egyik (5) fogaskerék kikap- 65 csolódott volna, a következő (5) kerék már bekapcsolódott, úgy hogy a (8) vetiilékhordozóval folytonos kormozgást közlünk. A (8) vetülékhordozót ,a 3. ábra szerint görgőpárok vezetik, azonban a 70 vezetés a 2. ábra szerint a (6) körpályán (7) bordák segélyével is történhet. A (18) és (19) nyüst őket (1. és 2. ábra) a 3. ábra szerinti diagrammnak megfelelően váltakozva felfelé és lefelé mozgat- 75 jut. Ezek a nyüstök szakaszokra vannak osztva és oly berendezésüek, hogy ugyanazon szakasz összes nyüstjei közösen mozognak. A szakaszok mozgásának sorrendje pl. a következő: Ha a (8) vetülék- 80 hordozó a 3. ábrán jelzett helyzetben van, ,a (20, 21, 22) és (23) zónákban £T SZTL-kaszok, pl. a páratlan láncfonalak, felső véghelyzetükben vannak, míg a páros láncfonalak szakaszai az alsó véghelyze- 85 tet foglalják el, úgy hogy olyan szád marad nyitva, melynél a páratlan láncfonalak felül, a párosak pedig alul vannak. Amíg az említett zónákban a szakaszok az ismertetett helyzetben van- 90 nak, a (24) zónában megkezdődik a szádváltás; a (25) zónában a fonalak azonos magasságban vannak, azaz a szád teljesen zárt; a (26) zónában a szád nyitása fordított értelemben kezdődik, mint az 95 előzőben. A (27) és (28) zónákban a kereszteződés már bekövetkezett és a páratlan fonalak szakaszai itt az alsó véghelyzetben, a páros fonalak szakaszai pedig a felső véghelyzetben vannak, úgy 100 hogy az itt képződő szád fordítottja annak, mely ugyanezen időpontban a (20, 21, 22 és 23) zónákban képződik. A (29) zónában a fordított szád záródása kezdődik. A (30) zónában a fonalak azo- 105 nos magasságban vannak, szád tehát nincs, a (31) zónában végül ,az eredeti szád éppen nyílni kezd, amivel a körfolyamat zárul. A vetülékhordozó mozgása természete- 110 sen a szádnak a megfelelő zónában való nyitásával és zárásával összhangban megy végbe. A szakaszoknak az ismertetett körfo-