112435. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent 1935. évi julins hó 133-én. MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1124 35. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. Távolságmérő. Di Carlo Vincenzo hadnagy Róma és Aquilecchia Vincenzo százados Kóma. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 17-ike. Távolságmérőknél a távolság mérése szögméréssel történik, mely szög értéke az alapvonal hosszától és a távolságtól függ. Mivel az alapvonal a gyakorlatban rend-5 szerint a mérő műszerben van, melynek nagysága szükségképen korlátolt, míg a mlérendő távolságok nagyok, ezért a paralaxis szög nagyon kicsiny. E szög mérése a gyakorlatban nem történhetik matema-10 tikai pontossággal, ami a távolságmérés értékét is befolyásolja. A mérési hiba nagysága az alapvonal hosszával és ennek megfelelően a paralaxis szög nagyságával fordítottan arányos. 15 A találmány lehetővé teszi, hogy a paralaxis szöget, a szög szorzásával határozzuk meg. Az ehez való szerkezet, mindenfajta távolságmérőknél és hasonló készülékeknél használható. 20 Mivel a lőtáv meghatározására a szokásos készülékekkel végzett távcl ságméréseket a megfigyelő látási élességétől függő egyéni hibája befolyásolja, ezért a találmány a megfigyelő eme egyéni hibáját 25 javító szerkezetre is kiterjed, amivel a mégfigyelő látási élességének megfelelően a készüléket beállíthatjuk. A szokásos távolságmérőknél, általában szögmérőknél, akár fedéssel dolgozó, akár 30 sztereoszkopos rendszerűek, a megfigyelt tárgyról kiinduló fénysugarak az alapvonal két végén felerősített két visszaverő felületre esnek. A visszavert sugarak egyikét kitérítő rendszeren, vagy diaszpora-35 méteren vezetik át, hogy ily módon a paralaxis szög mérhető legyen. A találmány értelmében a két fénysugarat, melyek a tárgyról kiindulnak és melyeket a távolmérő mindkét reflektáló rendszerre visszaver, különböző módon be- 40 folyásoljuk. Ezt vagy a készülék szélein elrendezett reflektáló rendszerek (tükrök), vagy a kitérítő, vagy a diaszporameíer, vagy pedig a központi rendszer befolyásolására érhetjük el. 45 A rajz a találmányt fedéssel dolgozó rendszerű távolságmérően alkalmazva szemlélteti, mimellett a készüiók végein elrendezett reflektáló rendszer egyik tükre mozgatható. Természetesen az elrendezést 50 két terelő szerkezetnél és/vagy diaszporameteren, sőt még a központi rendszer prizmáinál, melyek a beérkező sugárra hatnak is, alkalmazhatjuk, anélkül, hogy a találmány keretét túllépnénk. Hasonló- 55 képen használhatjuk a találmányt fedéssel dolgozó rendszerű távolságmérőknél, vagy sztereoszkopos távolságmérőknél, valamint szögmérőkészülékeknél is. Az ismert távolságmérőknél valamely 60 tárgy távolságát annak a helyváltoztatásnak a mértékével mérjük, amelyet a tárgyról jövő fénysugarakat kitérítő rendszer végez abból a célból, hogy az ezekkel a fénysugarakkal ailkotott képeit kollimál- 65 jnk azzal a képpel, amelyet egy ugyancsak e tárgyról érkező, de ki nem térített sugárnyaláb képez. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy az esetben, ha a fennt ernlí- 70 tett — egyébként tetszőleges rendszerű — kitérítő rendszer helyett a távolságmérőben egy másik oly rendszert alkalmazunk, amely azt a sugárnyalábot, arne- "