112433. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtési katóda

Megjelent 1935. évi julins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112433. SZÁM. — Vn/d OSZTÁLY. Közvetett fűtésű katóda. Telefunken Gesellschaft fftr drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi április hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi májas hó 4-íke. A találmány Braun-féle kisütőesövekliez való közvetett fűtésű katóda. A technikai probléma a Braun-féle csöveknél annyiban más, mint az erősítőcsöveknél, 5 hogy a Braun-féle csöveknél, ellentétben az erősítőcsövekkel, nemcsak lehetőleg nagy emSisszióáramra van szükség, hanem főként arra, hogy a katódától emittált elektronok lehetőleg szűk nyalábot 10 képezve haladjanak az anóda nyílásán át az anóda mögötti térbe, melyben a terelőlemezek és egyéb szerkezeti részek elhelyezettek. A katódától emittált azok az elektronok, melyeik nem haladnak az 15 anóda nyílásán keresztül, az anóda hőmérsékletét növelik. Ezért az ilyen elektronok számát lehetőleg csökkenteni kell. Az olyan Braun-féle csöveknél, melyeket a távolbalátáshoz adóként vagy vevőként 20 használnak, a katódától emittált elektronsugárnyalábnak, az ú. n. Wehnelthengerrel vagy egyéb hasonló vezérlőszervvel befolyásolhatónak kell lennie. A Braun-féle csöveikhez használt köz-25 vetett fűtésű katódák eddig ismert kialakítása a fenti okokból igen hátrányos. Eddig a katódáit ugyanis úgy alakították, hogy az minden irányban, főképen a cső tengelyére merőleges irányban emit-30 tált. Ilyen elrendezésnél az emisszióáram nagy részben az anódáit éri ós csak kis része halad az anóda nyílásán keresztül. Az anódának ezzel együttjáró káros felhevülését közvetett fűtésű katódnál —• £5 tehát oly katódánál, melynél az emittáló anyag hordozójának minden pontján azonos potenciálja van — a találmány értelmében úgy kerüljük el, hogy az emittáló anyag hordozóját az anódával szemben fekvő síknak vagy az anóda felé 40 konvex felületnek képezzük ki. A távolbalátáshoz használt Braun-féle csöveknél a közvetett fűtésű katódának a találmány szerinti kialakítása azt a további előnyit is biztosítja, hogy iaz émisszióáram 45 erősségének befolyásolása végett a Wehnelt-hengerhez vagy a vezérlőszervhez vezetett feszültség (modulációs feszültség) egyébként azonos viszonyok körött kisebb. 50 A következőkben a találmány néhány példaképem kiviteli alakját ismertetjük, melyeket vázlatosan az ábrák mutatnak. Az 1. ábrában (10) a közvetett fűtésű katóda fűtőszála, (11) pedig az (A, B) 55 vonallal jelölt csőtengelyre merőleges elhelyezésű báidoghordozó. A (11) bádoghordozó felső, az anóda felé fordított oldalán a (K) emittáló anyagot hordja. A (11) bádog, mely előnyösen köralakú, a 60 (10) fűtőszálon keményforrasztással rögzíthető, vagy esetleg (C) bádogcsík segélyével azzal a (P) ponton ponthegesztéssel összehegeszitheitő. A 2. ábrában (10) a fűtőszál, (AB) cső- 65 tengely és (K) az emittáló réteg. A (K) emittáló réteg (12) hordozója lényegében ugyancsak merőileges az (AB) csőitiengelyre. A (K) emittáló réteg a hordozójának az anóda felé fordított oldalán van. 70 A (12) hordozónak az anódával ellentétes oldalán (13) nyúlványa van, mely a (10) fűtőszállal vagy összehegesztett vagy csupán arra rászorított. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a (K) 75 emittáló anyagot (14) üreges hengernek