112399. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légjárművek leszállásának megkönyítésére
— 2 — adót központosán veszik körül ("2. ábra d, e, f görbék). Azokban a távolságokban, amelyek a hullámhosszhoz képest nagyok, a mezőí) erőssége a két adótól mért távolsággal fordított arányban fogy. Ez a szabály érvényes kb. 70° emelkedési szögnagyságig, ami gyakorlatilag felső határnak tekinthető. tü Egyszerű meggondolás alapján világos, hogy ez esetben bármely, az adó helyén átmenő függőleges síkban azok a pontok, amelyekben a mezőerősségek viszonya állandó, egyeneseket állapítanak meg, ame-15 lyek a fölld színét az adó helyén metszik ós amelyeknek hajlásszöge a mezőerősségek viszonyának függvénye. Ha a járművön van olyan eszköz, amelyen a mezőerősségek viszonya közvetlenül le-20 olvasható, akkor a jármű ez egyenesek bármelyike mentén szállhat, mindaddig, míg az adót egy hullámhossznyira meg nem közelítette. Ekkor a jármű a föld színéhez már oly közel van, hogy további 25 segítség nélkül kiköthet. Az első adóval olyan mezőt, melynek tányéralakú függélyes karakterisztikája van, különböző módokon, pl. oly függőleges antennával állíthatunk elő, melynek 30 magasságá egy hullámhosszal egyenlő (3a ábra). A két antennafél áramterhelése egymással fázisban ellentétes, úgyhogy a mező a vízszintesben 0. Véges x emelkedési szög alatt azonban sugárzás 35 van. Kis szögeknél a sugárzás intenzitása a szög nagyságával arányosan nő. Ugyanilyen karakterisztikájú mezőt a 3b ábrában jelzett módon vízszintes antennákkal is létesíthetünk, amelyeknél a földben 40 lévő tükörkép fázisban ellentétes, úgyhogy a föld színe menti horizontális sugárzások egymást szintén megsemmisítik. Növekvő emelkedési szöggel a mezőerősség szintén arányosan nő. Ha ultrarövid 45 hullámmal dolgozunk, akkor a föld vezetőképessége a dielektromos állandóval szemben már oly csekély, hogy függőleges antennák esetében is ellentett fázisú tükörkép és ezáltal tányéralakú vertiká-50 lis diagramm keletkezik, amint az a 3c ábrából látható. A második adó függőleges karakterisztikáj cl cl kívánt formában függőleges antennával vagy kerettel és oly frekven-55 ciákkal állítható elő, amelyek mellett a föld vezetőképessége a dielektromos állandóval szemben oly nagy, hogy az antenna ellentett fázisú tükörképe keletkezik. A két adó állhat a repülőtér közepén, i ami célszerű azért, mert ilyként a leszállás minden irányból lehetséges. Ekkor mindkét antenna függőleges karakterisztikáinak minden vízszintes irányban egyenként egyenlőeknek kell lenniök. Ha i egyszerű függőleges antennákat alkalmazunk, akkor ez a feltétel mindig ki van elégítve. Ha vízszintes antennákat alkalmazunk, akkor egyes antennák kombinációját az adó körül központosán kell el- ' rendezni. Ha mindkét adót a repülőtér szélén állítjuk fel, akkor a leszállás természetesen csak korlátolt számú irányból lehetséges. Viszont előnye ennek az elrendezésnek, hogy vízszintes és függőié- ' ges kötegelésű antennakombinációkat alkalmazhatunk és lényegesen, kevesebb energiára van szükségünk. A 4. ábra oly vevőkészülék kapcsolási vázlatát szemlélteti, amely a mezőerőssé- : gek viszonyát közvetlenül mutatja. Két (I) és (2) egyenként különböző frekvenciákra hangolt bemeneti kör, melyek közös (3) audionnal csatoltak, mely audiont' (4, 5) alacsonyfrekvenciájú erősítő követ. : Mindkét adó különböző alaesonyfrekvenciájú hangokkal modulált. Önmagukban ismert szerkezetű, alacsonyfrekvenciájú (6) és (7) szelekciós eszközökkel a vevő kimenőköre után a két jelet egymástól elkülönítjük és külön-külön (8, 9) egyenirányítókba vezetjük. Az egyik jel egyenirányítóit árama a (10) ellenállásban feszültségesést létesít, amelyet mint a vevő járulékos rácselőf észültségét hasznosítunk és amely mint önműködő erősítésszabályozó hat, úgy hogy a jel erősségének növekedésekor a vevő erősítő hatása annyira csökken, hogy a jel kimeneti hangerőssége tág határok között állandó. A másik jel áramát legyemirányítás után (11) egyenáramú műszerbe vezetjük és mivel az erősítés önműködően mindig úgy változik, hogy az egyik jelzés állandó hangerővel jelentkezik, a (II) műszeren a második jelnek az első jelhez való viszonya mindig egyszerűen leolvasható. E helyett az eljárás helyett mindkét adót ugyanazzal a hanggal is modulálhatjuk és a berendezést úgy is működtethetjük, hogy az egyik adó jelszüneteiben a másik adó ad jelet. A vevőben a mezőerősségek egyenlősége e szerint mint folytonos vonal jelentkezik, míg ha az egyik mező erőssége a nagyobb, úgy az ahhoz, tartozó jel a másikból mint halkabb háttérből kiemelkedik.
