112383. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas szövet és előállítására való eljárás
- 2 — sága ugyanis olyan, hogy mikor a szövetet duzzasztás ós rövidítés (összehúzódás) művieleitének vetjük alá feszültség nélkül, pl. erős sav vagy erős lúg vagy pedig 5 más hatóanyag felhasználásával, a szálas elem nyitott miarad. de a? egyes elemi szálak közeliednek egymáshoz anélkül, hogy összeszorulnának. Ilyen nyitott szálas etem, pl. a „sisal"-néven ismeretes tex-30 tilteirmék nagyon gyengén megsodort előfonala lehet, vagy a különleges módon visszafelé cérnázoit't fonalak, melyeket a fentemlített (111.144. lajstromszámú) magyar szabadalom ismertet. Ezek a cérná-15 zoitt fonalak két vagy több a fonásnál használatos előfonaíból ltésizülnelk, ame-1 yeket bizonyos fordulatszámmai az egyik irányban meigsodrunk és az: ilykép meg sodort fonatokat egyesítjük, majd az elő-20 fonatok sodratához képest ellenkező irányban való sodrással cérnázzufc ölykép, hogy a cérnázásnál alkalmazott sodratszám lényegében véve azonos legyen az egyes előfonatok megsodrásánál alkalmazott sod-25 ratszámmal. Ennek az ellenkező irányban létesített sodrásnak a következménye az, hogy minden egyes előfonat elemi szálai ennek a különleges módon ellenkező irányban cér-30 názott fonalnak szerves alkatrészeivé válnak és -az egyes előfonatok egymással.' párhuzamosan úgy helyezkednek el egymás miellett, mintha egyenlő átmérőjű, egymással párhuzamos hengerekre ugyan-35 azzal az emelkedéssel felcsavartuk volna őkeit, az egyes előfonatok tehát gyakorlatilag nem hatolnak egymásba és ennek következtében az egyes szálak egymásra nyomást nem gyakorolnak. 40 A duzziasEtás és összehúzódás műveletei alatt a fonalak tömörülnek, vagyis a fonalak kifejtett hossza és lánc- vagy vetülékfonalként mutatkozó hossza közötti különbség nagyobbá válik. Mivel a duzzasz-45 tást ós az összehúzódást feszültség nélkül és a. szálak egymáshoz szorulása nélkül létesítettük, olyan szövetet kapunk, melynek erősségei és rugalmassága, lényegesen megnövekedett, amely tehát úgy, amint 50 van, használható közönséges szövetek helyett. A gumival, balatával vagy egyéb eféle. rugalmas vagy képlékeny anyaggal átitatott szövet készítésére, mely anyagot, pl-55 laitexből vagy pedig guminak illó oldószerben való oldásával készítettünk, elegendő a szövetet tntszészerinti ismert módon olykép impregnálni, hogy azt neim feszítjük ki, össze nem nyomjuk, hanem pl. egyszerűen bemártjuk a rugalnsias 60 vagy képlékeny anyag természetes vagv mesterséges szuszpenziójába, pl. gumilaitexba, vagy pedig ezeknek a,z anyagoknak illó oldószerrel készített oldatába. Általában úgy járunk el, hogy 65 1. A szövetet zsugorító és duzzasztó hatóanyag, pl. marónátronoldat hatásának tesszük ki: 2. A zsugorító és duzzasztó hatóanyag oldószerét elpárologtatjuk: 70 3. Csak ezután foganatosítjuk a rugalmas vagy képlékeny anyaggal való átitatás*. Ha azonban a rugalmas anyag oldószere megegyezik a zsugorító anyag oldószeré- 75 vei, akkor az utóbbi elpárologtatása teljesen fölösleges. Ezután az öblítés, majd szárítás következik, amire a különböző műveletek közöit rendes esetekben szükség van. Ez az 80 impregnálás a szövet tulajdonságait állandósítja, legfőképen azokat, amelyek annak erősségével és rugalmasságával kapcsolatosak. Minthogy a találmány szerinti szövetét 85 alkotó .szálas elemek nagyon lazák és szálaik nem szorulnak egymáshoz, ezért a felhasznált rugalmas átitató anyag (pl. gumioldat vagy látex) vagy képlékeny átitató anyag (pl. balata) a szálas ele- 90 mek belsejébe hatol, azokat beburkolja és az1 egyes, szálas elemeket egyesíti egymással. Nyilvánvaló, hogy az átitatott szövet esetleges utólagos vulkanizálása céljából az átitató anyagba a vulkanizáláshoz 95 szükséges szereket, aikceleráto>rokat, aktiváló anyagokat és a szokásos adalékokat is bevihetjük. Azoknak a hézagoknak a nagysága, amelyeknek a szövetben a kezelés előtt 100 kell jelen lenniök, nyilvánvalóan a felhasznált.szálas elem természetétől és méreteitől függ, valamint attól, hogy milyen mértékű a duzzasztás és összehúzódás, aminek ezt az elemet kitesszük. A 105 centiméiterenként elhelyezett szálai? elemek számát tehát mindig ©zekniek az elemleknek természete, valamint a duzzasztás és összehúzódás művelete szerint kell megállapítani. 110 A duzzasztásnál és összehúzódásnál alkalmazott hatóanyagok példája gyanánt megemlítjük az erre a célra már ismeretes erős savakat vagy erős lúgokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a cellulózát többé 115 vagy kevésbbé tökéletes módon hidrocellulózzá alakítsák át anélkül, hogy annak minőségét elrontanák. :
