112375. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos berendezés
— 3 — az említett belső ellenállás a szükséges nagy értéket veszi fel. Az ismertetett berendezésnél a műgyantaréteg 1—10 mikron vastagsága esetén 105 —108 Ohm belső 5 ellenállást mértünjk. Ez a mérés a következőképen történt: Kz elektródákra egyenfeszültséget kapcsoltunk (a szelénréteg negatív, az aranyréteg pedig pozitív volt) és az áramerős-10 séget meghatároztuk. Az áram és a feszültség viszonyából az ellenállást számítottuk. Az előbb megadott értéket sötétben elhelyezett fotoelektromos berendezésen állapítottuk meg. Kitűnt az is, hogy 15 a napfénynél mért ellenállás az előbb megadott értéknél néhányszor kisebb volt. A (7) ellenállásnak most szintén a 105 —106 Ohm értéket adtuk. Az 1 Lumennel megvilágított aranyelektródá' 20 i'ál és a (6) battéria 50 Volt-nyi feszültségénél a (7) ellenállás végei között 1—10 Volt feszültségnövekedéseket mértünk (a (7) ellenállás értékétől függően, mely 105 —108 Ohm értékű volt). 25 Azt találtuk, hogy a világítás változó intenzitásánál mutatkozó áramingadozások az ismertetett kapcsolás segélyével igen jól erősíthetők voltak. Ha a záróréteget nem műgyantából, ha-30 nem Poly-styrolból készítjük, mely széntetrákloridban oldhiató, az oldószer elpárologtatósát követően utóhevítésire szükség nincs, mint ahogy ez műgyanták esetében szükséges volt. 35 Pöly-styrol és a műgyanták azzal a kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a szelénen jól terülnek szét, és hogy az oldószer elpárologtatásánál összefüggő és egyenletes réteg alaJkjában üleped-40 nek le. A fotoelektromos berendezés a következőképen is felépíthető: Pl. 2 cm. széles és hosszú, továbbá 1 mm. vastag alummiumlernezt, mely árambeve-45 zető dróttal van ellátva, felületén 4%-os oxálsavfürdőben 1 Amp/dm2 áramsűrűséggel anódikusan oxidáljuk. A képződött oxidréteg vastagsága az oxidálás időtartamától függ. Ily módon e réteg 50 vastagságát igen pontosan és reprodukálhatóan állíthatjuk be. Az egyik esetben az aluminiumoxidrétegnek, melynek a berendezés zárórétegét kell képeznie, 5 milkron vastagságot adtunik. Erre az oxid-55 rétegre elgőzösítéssel vékony, átlátszó szelénréteget viszünk fel, melyet ugyancsák elgőzösítés révén átlátszó aranytfüsttel vonunk be. Az imént ismertetett berendezésnél az aluminiumlemez és a szelénréteg alkotja 60 a két elektródát, az aluminiiumoxidhártya a záróréteg, az aranyréteg pedig a szelénelektróda árambevezető szerve. Az aranyréteg és a szelénelektróda oly vékonyajk, hogy a hatékony sugarak az alu- 65 miniumoxidig áthatolhatnak. Itt az aluminiumoxid záróréteg a fotoelektromos, félvezető szelénnel nem áll genétikai vonatkozásban, ami kimutatható úgy, hogy a szelént etilbenzoátban oldjuk 70 és ezután megállapítjuk, hogy ebiben az oldatban nincs alumínium, az alumíniumoxidíétegben pedig nincs szelén jelen. Azt találtuk, hogy a most ismertetett berendezés belső ellenállása 10® Ohm. Az 75 1 Lumen-nel megvilágított aranyirétegnél és a battéria 15 Volt-nyi feszültsége esetén, továbbá 10® Ohm külső ellenállás alkalmazásakor a kört 11.5 Mikroamper járta át úgy, hogy a külső ellenállás 80 végei között 11.5 Volt feszültség lépett fel. Kiindulhatunk olyan rézlemezből is, mely felületén jódozott úgy, hogy rézjodid réteg képződik, mely fotoelektro mosan félvezető anyag. Erre a rézjodid- 85 rétegre azután áttetsző záróréteget viszünk fel, pl. műgyantaréteget, melyet átlátszó aranyréteggel vonunk be. Itt a műgyanta záróréteg sem a félvezető rézjodiddal, sem az aranyelektródá- 90 val genétikai vonatkozásban nem áll. A nem-genetikai vonatkozás az aranyelektróda és a műgyanta között az előbb már megadott módon mutatható ki. Annak kimutatására pedig, hogy a mű- 95 gyantaréteg a rézjodiddal sem áll genétikai vonatkozásban, a következőképen járhatunk el: A rézalátétet alkalmas savval elmaratjuk; az esetleg még visszamaradt réz- 100 jodidréteget ezután ammóniákban oldjuk. Erre ismeirt módon kimutatjuk, hogy ebben az oldatban szerves anyag nincs, és hogy a műgyantarétegben sem réz, sem jodid nincs. 10 5 A berendezés a következőképen is készíthető: Sárgarózlemezkére szelénréteget viszünk fel, amelyen kalciumfluorid elgőzösítése és kondenzálás révén vékony, pl. 1 mikron 110 vastagságú kalciumfluoridréteget képezünk, melyet azután átlátszó arany- vagy kadmiumréteggel vonunk be. Ebben a berendezésiben a kalciumfluorid záróréteg sem az aranyelektródá- 115 val, sem a félvezető szelénnel genétikai
